A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség.Sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran. Idősebb korban bél- gyomorvérzés jele lehet a vashiány. Vashiány tünetei, kezelése. A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran - ismertette Dr. Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

A vashiány súlyos betegség tünete is lehet - Milyen betegségre utalhat a vashiány?
Dr. Várkonyi Judit kitért rá, menopauzába került nőknél és férfiaknál minden életkorban a vashiány gyomor- bélvérzésre hívhatja fel a figyelmet. Hangsúlyozta, vegetáriánusok között is általánosnak számít ez a kórkép, mert a legtöbb vasat a húsokból nyerjük. Felszívódási zavar is állhat a háttérben, amely lisztérzékenységből vagy helicobacter baktérium okozta gyulladásból is fakadhat. A kezelés is attól függően változik, mi áll a kórkép mögött.

Mik a vashiány tünetei?
A szédüléssel, fáradékonysággal, sápadtsággal, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésével, a haj vagy a köröm töredezésével járó kórképnek életkori és életmódbeli sajátosságai is vannak – ismertette Dr. Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

Kiknél fordul elő vashiány?
Kitért rá, a növekedés, fejlődés fokozott vasigénnyel jár, csakúgy, mint a menzesz vagy a szülés, emiatt a vashiány gyakran fordul elő gyermekeknél és fiatal nőknél.

Menopauzába került nőknél és férfiaknál minden életkorban arra is gondolni kell, hogy nem áll-e gyomor- vagy bélvérzés a háttérben. A krónikus, lappangó vérzés gyakran csak a széklet és a vizelet vizsgálata során derül ki. A vegetáriánus életmód hatására is kiürülhetnek a vasraktárak, a legtöbb vas ugyanis a májban, illetve a vöröshúsokban van, ezek ráadásul jobban is hasznosulnak, mint a növényekkel bevitt vas.

Hogyan pótolható a vas a szervezetben?
Amennyiben indokolt, szájon át szedhető vaskészítményt adnak a páciensnek. Ezeket az optimális hasznosulás miatt két naponta, a vasraktár feltöltéséig (akár fél év is lehet) kell szedni a felszívódás elősegítése miatt C-vitaminnal együtt.

Előfordul, hogy a vastabletta hányingert, székrekedést, hasmenést vagy egyéb mellékhatást okoz. Ilyenkor előfordul, hogy más szert ír fel az orvos. Amennyiben semmilyen szájon át szedhető készítményt nem tud szedni a páciens, sürgős esetben vénás vaskészítménnyel próbálják rendezni a vérképet. Emellett érdemes odafigyelni a táplálkozásra is, a máj, a vöröshúsok, a halak és a tojás is kiváló vasforrás, a növények közül pedig a paraj, a sóska, a lencse, a bab, a borsó, a vargánya gomba, a mák, a mogyoró és a kakaó tartalmaz sok vasat.

Mi okozhatja, ha vaspótlás mellett nem megfelelő a vas felszívódása?
A kezelés megkezdését követően egy hónappal készítenek egy vérképet, hogy megnézzék, javult-e az állapot. Ha nem javul a vérkép, tisztázni kell, hogy milyen a felszívódás.

Ilyenkor két dolgot néznek meg: hogy nincs-e helicobacter baktérium a gyomorban, amely fekélyeket, gyulladásokat okozhat, gátolva a vas felszívódását. Ezt helicobacter kilégzési teszttel ellenőrzik, majd szükség esetén antibiotikummal és savkötővel kezelik.

A másik, amit ki kell zárni, a lisztérzékenység, ilyenkor lepusztul a vékonybél nyálkahártya, ami felszívódási problémákat okot. A búzaliszt és rozsliszt kerülésével azonban 1-2 hónap alatt rendeződik a vérkép.

Forrás: Semmelweis Médiasarok
Fotó: Pixabay