Kint párás, borzongató hideg, korán lebukó, fakó nap… Odabent pattogó tűz a kályhában, meleg takaró, forró mézes tea, sütőtök-illat… Az őszben is megtalálhatjuk a szépet, a különlegeset. Kisebb és nagyobb gyerekeknek is hoztunk most néhány őszi témájú verset, amelyek igazán közel hozzák a november színeit és hangulatát...

Őszi versek óvodásoknak:

 

Sütőben a tökmag

Sütőben a tökmag,
befűtöttünk tegnap.
Ripeg-ropog, zeng a nád,
szél süvíti víg dalát
Ég öt éjjel, öt nap,
odasül a tökmag!

 

Sarkadi Sándor: Sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarban,
kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél lankadatlan,
melenget a moha paplan.
Jó meleg a földi fészek,
aludjatok kis tüskések.

Veres Csilla: Őszi susogó (részlet)

Érett szilva mind lepotyog,
kondérokban lekvár rotyog,
Gyengül a nap sárga fénye,
elszárad a levél széle.

Sarkadi Sándor: Édes ősz

Édes ősz jött,
Hull a körte,
hamvas szilva
hull a földre.
Itt az alma,
Kasba rakd.
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd!
Bokor alatt dió búvik
- ott ne hagyd!

Őszi versek iskolásoknak:

Simon Emil: Hónapok (részlet)

November ködöket varázsol a hegyre,
hogy csupa jég arcát mielőlünk fedje.
Deres hajnalokon didereg a csillag,
kútba esett a nap, soha meg nem virrad.

 

Kányádi Sándor: November

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.
 
Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.
 
Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.
 
Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.

 

Juhász Ferenc: A kertekre leszállt a dér

A kertekre leszállt a dér,
kékülten pereg a levél,
rozsdásra váltak a rétek,
üres a madárfészek.
 
Lassú, nehéz esők jönnek,
és megcsapkodják a földet,
s ha a hűs felhők elfogynak,
a sárban barmok tocsognak.
 
Nézd, ez az ősz. De jön a tél.
Hulló tollától a föld fehér.
Hártyás a víz, ez már a jég.
Kék füst száll, csöndes a vidék.
 

 

Fotó: Freepik