Verseljetek unokáddal akár eső idején bekuckózva, kirándulás, séta, levélgyűjtés közben, vagy akár a színes levélkupacokba ugrálás után egy padon megpihenve... Ehhez és az őszi hangulat megragadásához hoztunk négy különleges, könnyen tanulható verset az időjárásról, az évszak jellegzetességeiről és az őszi természet ezer arcáról.

Tasnádi Varga Éva: Köd anyóka
 
Köd-anyóka bő ruhája
száll folyóra, őszi tájra.

Jobbra billen, balra lebben,
játszik minden őszi kertben.

Tejfehéren, dagadozva,
mintha éppen dunyha volna.

Végigtáncol alvó házon,
simogatja, hogy ne fázzon.

Hab-köpennyel betakarja,
fehér lesz a patak partja.

Versenyt száll a pajkos széllel
s átkarolja őt az éjjel.

 

Németh Andrea: Őszi táj

Festettem egy őszi tájat
csodálatos színes fákat.
Makkot ropogtató mókust,
álldogáló varjúkórust.

Falevelet bordót, sárgát,
avarpaplant, puha párnát.
Sünikének meleg fészket,
ahol télen jól elférhet.

Gombán alvó csigabigát,
pettyes szárnyú kis katicát,
Festettem még őzgidákat,
csodálatos őszi tájat.

 

Anderkó Péter: Szeptember

Hűvös az éj, hideg a szél
halványabb a napsugár
Ki tudja már, a sok gólya
a sok fecske merre jár.

Elhervadtak a virágok,
sárgulnak a levelek,
A szőlősben szüretelnek
a szorgalmas emberek.

Körtét, almát, szilvát, diót
szedeget a sok gyerek,
Előbújnak a szekrényből
sálak és pulóverek.

Kora reggel már dér fedi
Odakinn a földeket.
Elbúcsúzik a fényes nyár
Siratja az erdő s berek.
 

Apostagi Bolváry Judit: A kamrában
 
A kamrában szőlő, körte,
dió, alma, áfonya,
hagyma, zöldség, cékla, krumpli,
két hordónyi káposzta.

Nagy szemű bab, karalábé,
csemegének mandula,
aszalt szilva, szeder befőtt,
a hidegebb napokra.

-Sok jó ízből kell-e még több? –
kérdi az Ősz szelíden.
Nem vagyok én telhetetlen,
megelégszem ennyivel.


Fotó: Freepik