Akár 1 évig is eltarthat, mire a friss nyugdíjas megtalálja újra a helyét. Mi a sikere a nyugdíjas létre való átállásnak? Milyen tevékenységekbe fogjunk, hogy friss nyugdíjasként is teljes értékűnek és kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat? Hogyan lehetünk nyugdíjasként is boldogok? A nyugdíjba meneteltől sokan félnek: a tétlenségtől, a magánytól, az időskori betegségektől, és attól hogy már "nincs rájuk szükség". Sok függ azonban attól, hogy mennyire készült fel a nyugdíjas erre az életszakaszra, milyen tervei és lehetőségei vannak.

Mi a sikere a nyugdíjas létre való átállásnak?
Az ember a nyugdíj korhatár eléréséig a munkahelyét és a társadalmat szolgálta, amiért megbecsülték, ezért a nyugdíjazás az önértékelés csökkenéséhez vezethet. Sokan (különösen férfiak) nem tudnak mit kezdeni a nyugdíjazáskor hirtelen rájuk szabaduló rengeteg szabadidővel. Sok esetben nehéz  megszokni azt is, hogy a korábban távol lévő házastárs állandóan jelen van, ez konfliktusok forrása lehet.

Mindemellett támogatást is jelenthet, ha a partner bevonja az otthoni munkába a friss nyugdíjast, ha hangsúlyozza annak személyes fontosságát. Ezek mind segíthetik az énkép, az elvárások és a viselkedés szükségszerű módosításait. A házaspár nyugdíjas létre való átállásának sikere nagyrészt attól függ, hogy a férj megtalálja-e újfajta szerepét.


Tétlenkedés és begubózás helyett inkább sétálj, sportolj rendszeresen - találd meg azt a mozgásformát, ami örömet nyújt

Bátran nyissunk új kapcsolatokat!
Ha nincs család vagy nem jó a kapcsolat a családtagok között, a nyugdíjazás a tartós elszigetelődés veszélyét rejti magában. Éppen ezért egy új lehetőség is a közeledésre, az elfeledett vagy megromlott kapcsolatok helyrehozására, felelevenítésére. Különösen nehéz ilyenkor az egyedül élőknek, özvegyeknek, de lényeges, hogy a párkapcsolat és a munkahely hiánya ne jelentsen szociális elszigetelődést is egyben, nyissunk az új kapcsolatok, például nyugdíjas (vagy vallási) közösségek felé.

Kerüljük a tétlenséget és a monotóniát!
Az időskor egyik legnagyobb veszélye az aktivitás elvesztése. Az egyéni tevékenység, annak intenzitása és minősége kifejezi, hogy mennyire tartja magát az egyén fiatalnak. Ez jól jelzi előre, hogy egy ember meddig fog élni (ha valaki testileg vagy lelkileg nagyon rossz állapotban van, szeretne meghalni, aktivitását teljesen leszűkíti). A tétlenség, a monotónia együtt járhat a fizikai és mentális leépüléssel is.



Fél-egy évig is eltarthat, mire a frissnyugdíjas megtalálja a helyét
A nyugdíjba vonulás azok közé a nagy események közé tartozik, amelyek előrejelzik az időskor kezdetét. Olyan konkrét jelzés, amelyről nem lehet nem tudomást venni. Nyugdíjazás után minden esetben muszáj az egyénnek az új helyzethez alkalmazkodnia, újra megtalálnia saját magát, kialakítani egy új életformát. Kezdetben a friss nyugdíjasok gyakran mindent be akarnak pótolni, amit fiatalon elmulasztottak. Fél-egy évig is eltarthat, mire a frissen nyugdíjba vonuló megtalálja a helyét. Ilyenkor számos új lehetőség, belső erőforrás, akár új életpálya bontakozhat ki.

Ma már nem meglepő az idősek nyelvtanulása, a fiatalkori érdeklődés pedig akár egyetemi tanulmányokban is megmutatkozhat. Nagyon hasznos időtöltés az is, ha a nyugdíjba vonuló hölgy vagy úr családjára fordítja a felszabaduló idejét és energiáját, hiszen a fiatal társaság mellett újra hasznosnak érezheti magát. Az ifjabb generáció számára is nagy segítséget jelenthet mindez (például az unokákra való vigyázás miatt), azonban kevésbé szerencsés esetben konfliktusforrás is lehet.

Szerző: Habis Melinda szakpszichológus
Fotók: Freepik, Rawpixel