Ez a csodás hangulatú vers rámutat, mennyi szépséget rejt az élet, és hogy ahelyett, hogy elaprózzuk magunkat a kevésbé fontos dolgok és a másoknak megfelelés útvesztőjében, a legjobb, amit tehetünk, ha minden percet a maga teljességében élünk meg.

Pocsai Piroska - Ne siess
 

Ne siess,
Az idő úgyis rohan,
Ami neked jutott,
Azt éld meg boldogan!
Ne siess,
Sétálj az ég alatt,
Csodáld színe kékjét,
Míg az idő halad!

Ne siess,
Lásd meg a csodát:
Zöldellő fákon a mohát,
Évgyűrűibe rejtett korát,
Virágszirmon a szorgos méhet,
Amint gyűjtögeti neked a mézet,
Halld meg a madarak énekét,
Amint fiókáinak zengi életét.
Nyisd ki füled a tücsökzenére,
Szíved a napsugár melegére,
Sétálj a park bársonyos gyepére,
Halld meg, mit mesél a szél,
Lágyan susogva hozzád beszél!

Ne siess,
Hamar leég a gyertya lángja,
Jusson időd barátra, családra!
Ha kínálsz feléjük egy teát,
Legyen a tányéron keksz és marmelád.
Feléd nyújtja kezét gyermeked?
Öleld meg, mondd, hogy szereted,
Ha tett is olyat, mivel megbántott,
Éleszd magadban újra a lángot,
Zárd palackba a vélt haragot, s
Adj szívedből egy újabb darabot!

Lassíts,
Az idő úgyis rohan,
Ezt elfelejtik sokan!
Szelektálj, mi fontos, mi az, mi nem:
Nem kell megfelelned úton-útfélen,
Mert ha átrepül feletted az őrangyalod,
Másként festeni a múltat hiába akarod,
Az ecsetet a kezed leejti, s itt hagyod.

 

 

Fotó: Freepik