Akik nehezen hallják beszélgetőtársukat zajos körülmények között, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek enyhe memóriazavarban. Az ilyen típusú hallásproblémát nevezzük Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkciónak. Mikor forduljunk neurológushoz az audiológus helyett? Akik nehezen hallják beszélgetőtársukat zajos körülmények között, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek enyhe memóriazavarban.

Az ilyen típusú hallásproblémát nevezzük Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkciónak. Ezt a kifejezést olyan emberek hallászavarára alkalmazzák, akiknek a hallása csendes környezetben normális, ám zajos körülmények között már nehezen hallanak.

Mivel ez a probléma nem hallószervi, hanem agyi eredetű, a rendellenességen a hangot felerősítő készülékek nem segítenek, hanem alternatív gyógykezelésre van szükség.



Kiknél fordul elő általában a Központi Auditív Feldolgozási Diszfunkció?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a típusú hallásprobléma gyakran fordul elő demenciában, illetve Alzheimer-kórban szenvedőknél. A Washingtoni Egyetem idősek körében végzett egyik tanulmánya azt is megállapította, hogy nem csak a szellemi hanyatlás, hanem már az enyhe memóriaromlás is jelentősen fokozhatja a hallott információk agyi feldolgozásának zavarát.

Mire jutottak a kutatások?
Bár bizonyítást nem nyert, a kutatók feltevése szerint az emlékezetzavar és a központi auditív diszfunkció közös kiváltó oka a frontális lebeny diszfunkciója, azaz az agy homloklebenyének rendellenes működése.

Idősebb korban, ha hallásproblémával küzdünk, érdemes nem csak audiológus, hanem neurológus segítségét is kérni, hogy felderítsük, nem áll-e szellemi hanyatlás a problémánk hátterében. Mindez egyaránt segíti a hallási és a kognitív funkciók rehabilitációját.

Olvasd el ezt is: Ha rosszul hallasz, gyorsabban zsugorodhat az agyad - Mitől romolhat, mitől javulhat a hallás? »

Forrás: mindenamihallas.hu / Jákós Nóra
Fotó: 59mdw.af.mil