Járulékok fizetése, nyugdíj melletti munkavégzés 2020: Ezek a legfontosabb változások július 1-jétől

Nagyszülők Lapja

Juttatások, támogatások

Nagyszülők Lapja


Járulékok fizetése, nyugdíj melletti munkavégzés 2020: Ezek a legfontosabb változások július 1-jétől 2020. július elsejétől új szabály lépett életbe a járulékok fizetését illetően, és a nyugdíj melletti munkavégzés is kedvezőbbé vált. Mire figyelj, ha idén vonulsz nyugdíjba? Nyugdíjszakértőnket kérdeztük a témában. 2020. július elsejétől új szabály lépett életbe a járulékok fizetését illetően, és a nyugdíj melletti munkavégzés is kedvezőbbé vált - Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértőnket kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról.

2020. július 1-től az új járulékfizetési szabályok értelmében megszűnt a természetben egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%), ezeket a járulékokat eddig külön adónemenként kellett levonni és megfizetni.

Egységes járulékot vezettek be
Az új szabály szerint minden biztosított köteles egységesen 18,5% járulékot megfizetni, amennyiben járulékalapot képező jövedelemmel rendelkezik.

Egyéni és a társas vállalkozók esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a mindenkori minimálbér, illetve munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a járulékfizetés alsó határa.

Ezáltal átláthatóvá válik a társadalombiztosítási rendszer, így a jövőben jogosulatlanul senki nem veheti majd igénybe az állami egészségügyi szolgáltatást.

Mekkora összegű a járulék vállalkozók esetén?
Amennyi az egyéni vállalkozó személyesen látja el középfokú szakképesítéshez kötött tevékenységét, úgy havonta a garantált bérminimumot kell megfizetnie. 2020-ban ez bruttó 210.600 Ft.

Társas vállalkozók esetében a járulékfizetési kötelezettség függ a jogállástól, biztosítási jogviszonytól, illetve egyéb más tényezőtől, például hogy saját jogú öregségi nyugdíjban részesül-e.

Kedvezőbbé vált a munkavállalás nyugdíj mellett
A nyugdíj melletti foglalkoztatás a foglalkoztató és saját jogú nyugdíjba részesülő dolgozó számára is kedvezővé vált.

2019. január 1-től az érvényes jogszabály alapján csak az az öregségi nyugdíjban részesülő személy mentesült a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, aki a nyugdíj mellett munkaviszony keretében volt foglalkoztatva.

Az új szabály életbelépéséig a saját jogú öregségi nyugdíjas, illetve a nők 40 éve után járó nyugdíjas kizárólag akkor mentesül a járulék megfizetése alól, ha munkaviszony keretében volt foglalkoztatva. Ebben az esetben semmilyen járulék nem terhelte a munkabérét, kizárólag a 15% SZJA.

Saját jogú nyugdíj mellett nem kell járulékot fizetni és nincs kereseti korlát
A nyugdíjasok foglalkoztatását segíti elő az új szabály, amelyik kimondja, hogy a saját jogú nyugdíj mellett semmilyen járulék nem terheli azt a saját jogú nyugdíjast, aki megbízási jogviszonyban áll, vagy ügyvezetőként, illetve vállalkozóként tevékenykedik.

Saját jogú nyugdíjnak minősül az öregségi nyugdíj, valamint a nők 40 éve után járó kedvezményes öregségi nyugdíj.

A közszférában dolgozóknak továbbra is választaniuk kell, mert ha élnek a nyugdíjba vonulás lehetőségével, akkor a közszolgálati jogviszonyukat - a nyugdíjba vonulás megelőző napon - meg kell szüntetni.

Fontos, hogy saját jogú nyugdíjban részesülő ellátott a folyósított nyugellátása mellett továbbra is kereseti korlát nélkül dolgozhat.

Mi vonatkozik a korhatár előtti ellátásban részesülőkre?
Aki jelenleg is korhatár előtti ellátásban részesül, mert még a jogszabályban előírt rá vonatkozó életkor nem töltötte be (például szolgálati járandóságot vagy korkedvezményes nyugdíjat kap), arra továbbra is vonatkozik a kereseti korlát, amely a mindenkori minimálbér 18-szorosa.

Ezt 2020-ban a következő alapján tudja kiszámolni az érintett:
161.000 Ft minimálbér szorozva 18 hónappal, osztva 12 hónappal=bruttó 241.500 Ft/hó, az éves kereset összeg: 2.898.000 Ft
Tehát ez azt jelenti, hogy idén havi bruttó 241.500 Ft a megengedett jövedelem, ami még az ellátás folyósítását nem befolyásolja.

Mivel a saját jogon szerzett nyugdíjba vonuló valamennyi tevékenysége után mentesül a járulék megfizetése alól, így megszűnik a kereset alapján járó 0,5%-os nyugdíjnövelés is.

Mire figyelj, ha idén vonulsz nyugdíjba?
Idén az 1956 első félévében születettek vonulnak nyugdíjba, 64,5 éves korukban kiemelten figyeljenek az általuk megszerzett és határozatban elismert szolgálati időre, valamint nyugdíjjárulék-köteles kereseteikre.

Nagyon fontos, hogy a nyugdíjszámítás alapjául kizárólag a teljes határozatban elismert évek számítanak, a hónapok nem!

A nyugdíjba vonulás előtt minden esetben érdemes a rendelkezésre álló igazolások alapján ellenőrizni az adategyeztetési határozatban elismert szolgálati időt, illetve az évenkénti bontásban feltüntetett nyugdíjjárulék-köteles kereseti adatokat, hiszen ez a két tényező a nyugdíj megállapításnak az alapja.

Sokan meglepődnek, miután beadják kérelmüket, hogy milyen kevés is a megállapított nyugdíjuk. Tudni kell, hogy 2020. március 1-től megszűnt az I. fokú nyugdíjmegállapító határozatra vonatkozó fellebbezési jog.

Amennyiben szaktanácsra, vagy előzetes nyugdíj-számolásra, esetleg teljes körű ügyintézésre van szüksége, és ezt jelzi a www.ugyintezesazonnal.hu oldalon, úgy 48 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot. Határidős (sürgős) ügyekben akár hétvégén is tudunk egyeztetési időpontot biztosítani. Budapesti irodánk (1045-Budapest, Virág utca 24. 6/36.) szombati napokon is várja Önöket.

Szerző: Szatmáry Tünde Katalin, hazai és nemzetközi nyugdíjszakértő

Nagyszülők Lapja

Juttatások, támogatások

Nagyszülők Lapja


2020.07.07