Teljes nyugalommal rábízod a gyerekedet, unokádat olyan pedagógusra, akinek nincs saját gyermeke? Vagy egy szakember esetén mégsem ez számít? A téma sok előítéletet és megosztó véleményt hordoz - mi egy markáns véleményt emelünk ki ezek közül. Vajon jobb tanár az, akinek van saját gyereke?
- A véleményem tömören és velősen: NEM. Jobban kifejtve mégis: IGEN – vágja rá Pintérné Mirza Anna pedagógus.
És hogy mi áll az ambivalens válasz mögött? Cikkünkből megtudod.

Csak az a jó pedagógus, aki maga is szülő - gyakori előítélet
Pályafutásom alatt sokszor találkoztam az előítélettel: csak az lehet jó pedagógus, akinek van saját gyereke. Az tudja csak, mi is a gyereknevelés! Aki otthon is ezerfelé figyel, sosem lankad munkából hazatérvén sem, konfliktust kezel, lelket ápol, nevel, leckét ellenőriz.
Több év alatt sem tudtam nem rácsodálkozni: tényleg komolyan gondolja valaki, hogy a tanár otthon is szakmai szempontok szerint működik? Szigorú szabályrendszere van, koncentrál, motivál, jutalmaz? Erélyes, kiegyensúlyozott és következetes?
Hm…
Vicces.
No, de közben anyuka lettem. És már vissza is tértem a pályára. Hát igen, meglepően sokat változtam az otthon töltött évek alatt.
 
Miben változtam, mióta anyuka vagyok?
•    Talpon tudok maradni akkor is, ha a gyerekekkel éjszakázom.
•    Kiderült, hogy 5 óra alvás (két részletben) elegendő tud lenni.
•    Lazább lettem. Néha csak állok tehetetlenül és hagyom, hogy történjen, aminek történnie kell. Rájöttem, hogy nem tudok mindent befolyásolni.
•    Rugalmasabb lettem. Napjaim az újratervezések sorozatából áll. És mégis működik minden!
•    Higgadtabb lettem. Ha nincs konkrét életveszély, akkor úgy érzem, úgyis megoldok mindent. Vagy magától megoldódik. Vagy csak elmúlik.
•    És azt hiszem, még több bennem az elfogadás, hála és a szeretet.
Szóval, változtam, de hirtelen nem lettem jobb pedagógus.

A gyerekkel való szeretetteljes törődés az otthon melegéből táplálkozik
Továbbra is nyugodt szívvel bízom a gyerekemet egy olyan szakemberre, akinek nincs még családja. Mint ahogy biztonságban éreztem magamat szülés közben is amellett a nőgyógyász mellett, aki saját maga nem szült - és nem is fog. Bátran vásárolok a házi tejesnél, pedig nem is szereti a sajtot. Lehet, hogy sokkoló, de teljes nyugalommal közlekedek a városban akkor is, ha a sofőrnek nincs otthon egy saját busza.

A legbiztosabb viszont abban vagyok, hogy az az igazán jó tanár - ha most a gyerekeseket veszem csak számba -, aki jó szülő is. Mert nekem a fokmérő, hogy az adott szakember hogyan viszonyul a környezetéhez - és a saját gyerekéhez. Akinek központi kérdés az OTTHON, az tőlem a bizalmat megkapja. Mert a szeretet és törődés innen indul, innen töltődik.

Szerző: Pintérné Mirza Anna
Írástól Lélekig - kövesd a szerzőt a Facebookon »

Fotó: Pixabay