Cikkünkben 6 szívmelengető karácsonyi gyermekverset mutatunk, amit a tündöklő karácsonyfa mellett olvasgathatsz, vagy megtaníthatsz az unokának.

"Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna? / Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?" - idézet Aranyosi Ervin karácsonyra szánt kedves gondolatai közül. Cikkünkben 6 szívmelengető karácsonyi gyermekverset mutatunk, amit a tündöklő karácsonyfa mellett olvasgathatsz, vagy megtaníthatsz az unokának.

Aranyosi Ervin: Kezdődjék a Karácsony

Falu végén kicsi ház,
hófelhő rá havat ráz,
porcukorral szórja be
hófehér a teteje.

Erdő szélén nagy a hó,
ott éldegél Nagyanyó,
ott él vele Nagyapó,
náluk lenni csoda jó!

Havas úton száll a szán,
meg is érkezik talán.
Leugrál a sok gyerek,
hóbuckákon hempereg.

Majd kis lábuk odafut,
hova vezet csoda út.
Háznak nyílik ajtaja,
ott vár rájuk Nagyapa.

Ott vár rájuk Nagyanyó.
Csak amikor nagy a hó,
nehézzé lesz minden út,
amin a szán idefut.

Betódul a sok gyerek,
mind jókedvű, mind nevet,
osztoznak a kalácson,
kezdődjék a Karácsony!

Aranyosi Ervin: Karácsonyra mit kérjek - mit adjak?

Karácsonyra mit is kérjek?
Boldogságot, békességet!
Mosolyt, dísznek, minden arcra,
varázs-fátylat a kudarcra!
Hibáinkért bocsánatot,
csak azt kapjam, amit adok.
Szeretethez meleg szívet,
verseimhez csengő rímet.
Kenyeret az éhezőnek,
hitet minden létezőnek.
Örömöt és vidámságot,
tegyük szebbé a világot!

Karácsonyra mit is adjak?
Tiszta szívű, jó maradjak!
Felemeljek elesettet,
tápláljak szellemet, testet!
Jó példát az utókornak,
ígéretet, hogy lesz holnap!
Melegséget, vidámságot,
zölden nyíló, szép virágot!
Megújuló jövő képét,
emberséget, világbékét,
s mindazt mit angyalok adnak,
amit elképzelsz magadnak!

Aranyosi Ervin: Szeretetcsomagom

Hányat kell aludnom,
még Karácsonyt várva?
Várom az ünnepet
két karom kitárva.

Tudom, csoda készül,
s én már nagyon várom,
együtt lehet végre
az egész családom.

Lesz egy ajándékom,
és azt szívből adom,
mosollyal bélelem
szeretetcsomagom.

Lesz benne ölelés,
szívből jövő, kedves,
ettől lesz nagyinak
vidám szeme nedves.

Kacagást is küldök,
s mindenki megkapja,
csilingelve pendül,
szívem víg harangja.

Felolvasztom szíved,
mosolyom rádöntöm.
Látod, mennyi mindent
tud adni egy Pöttöm…

Aranyosi Ervin: Mi lenne, ha a Karácsony…

Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?
Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?
Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?
Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?

Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.

Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?
Szeretetben és békében kezdenénk új évet?
Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?
Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?

Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,
s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?
Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,
s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?

Aranyosi Ervin: Ajándék, szeretettel

Én úgy hiszem, az ajándék, csak szívből jövő lehet,
amire vágyik minden szív, egy csoda: a SZERETET!
Valami, mely nem tárgyias, szükségtelen holmi,
olyan ami belülről jön, s nem lehet birtokolni.
Az ajándék, olyan legyen, mitől vidul a lélek,
amely belülről melegít, amitől érzem, élek!
Mely önmagunkból adható, ami belőlünk árad,
amit a szív tud nyújtani, amiért kezünk fárad.
Az ajándékot készítsd Te, s töltsd meg szeretettel,
attól lesz szép, ha egyedi, ha benne él az ember…

Aranyosi Ervin: A kis fenyő, a zöld fenyő…

A kis fenyő, a zöld fenyő
az erdőben élt.
A kósza szél, ha arra járt,
mesét mesélt.

A kis fenyő, mint hűs vizet
itta szavát,
és álmodott és látta már,
az új otthonát.

Egy szép napon, a hegytetőt,
már hófedte rég,
a kis fenyő zöld ágait
lehúzta a jég.

És hangokat, hozott a szél
a város felől.
Majd fűrész szólt, s a kisfenyő,
a hóba ledőlt.

Két kesztyűs kéz felkapta őt
és indult vele
egy járműhöz, mely fenyőkkel
volt már tele.

A motor járt, a hó szitált,
az idő repült.
A kis fenyő, a hosszú úton
elszenderült.

Így érkezett, egy szép napon,
a városba ő,
és várja azt, hogy elvigye
egy kedves vevő.

Mert várja már egy szép család,
– érezte jól,
Egy kis lakás, hol meleg van
és lágy dallam szól.

Feldíszítik, az ágait
fény járja át,
és érzi már a friss kalács
jó illatát.

S a kis család, már énekel
így veszik körül
Sok kedves arc, szemük nevet
szívük örül.

A szeretet, lelkükben él,
víg táncra kél.
És odakint, lágy dallamot
dúdol a szél.

A kis fenyő kis élete
megváltozott,
a szeretet szép ünnepe
sok szépet hozott.

A kis fenyő, a zöld fenyő
már boldog lehet:
A szeretet megszépíti
az életedet.

Aranyosi Ervintől Te is rendelhetsz verset szeretteidnek a költő oldalán: https://versek.aranyosiervin.com/
Aranyosi Ervin © 2012-2017. A versek megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva.

Fotó: Pixabay