A nagyszülők másképpen viselkednek az unokával, mint a szülők
Nagyszülőnek lenni jó dolog, főként ha aktív és érzelmileg pozitív kapcsolat áll fenn az unokákkal. Nagyszülőnek lenni nehéz is, mert minden gyermek más. Egy nagyszülő máshogyan viselkedik velük, máshogyan és másért szereti őket, mint szüleik - épp ezért fontos szerepet játszik személyiségfejlődésükben, identitáskeresésükben.
Vajon min múlik, hogy kinek melyik nagyszülő lesz az igazán kedves? Milyen típusú nagyszülők vannak? És mi befolyásolja a nagyszülői stílust?
Nagyszülőtípusok 1.
Többen vizsgálták a nagyszülői típusokat. A legtöbbet hivatkozott kutatás Neugarten és Weinstein (1964) nevéhez fűződik. Ők 5 nagyszülő-típust különböztettek meg:
1. Formális típus: nem szól bele az unokák nevelésébe. Érdeklődik az unokák iránt, de igyekszik távolról szemlélni őket, és nem osztogatni különféle tanácsokat. Ő az, aki legtöbbször csak a szülinapokon, keresztelőkön vagy más családi rendezvényen jelenik meg.
2. Örömkereső típus: sokat játszik az unokákkal, szívesen tölti velük szabadidejét. Az örömkereső nagyszülő tipikusan az, aki cirkuszba, állatkertbe cipeli az unokákat, és legalább olyan jól szórakozik, mint ők.
3. Távoli nagyszülő: laza kapcsolata van az unokáival, aminek több oka lehet: földrajzi távolság, elfoglaltság, személyes döntés, a nagyszülőség elutasítása, vagy esetleg az, hogy a szülők valamilyen okból kifolyólag kizárják a nagyszülőt a gyermekeik életéből.
4. Pótszülő típus: a szülő után a legfontosabb személy a gyermek számára. Például, ha a szülők nagyon elfoglaltak, ő lehet a gyermek elsődleges gondozója. Ugyanúgy nevel, ahogy egy szülő tenné, eljár a szülői értekezletre, izgul a kisunoka focimeccsén és hozzá fordulnak az unokák a problémájukkal.
5. Családi bölcsesség hordozója: ő jelenti az unokák számára a családi múlt, és hagyományok megismerésének lehetőségét. Nem feltétlenül olyan laza és közvetlen, mint az örömkereső vagy a pótszülő, lehet matriarchális típus is - ám ha baj, probléma van, rá és megoldóképességére lehet számítani, mindenre tudja a választ és segít eligazodni az élet nagy kérdéseiben.
Nagyszülőtípusok 2.
Egy másik vizsgálatban 500 nagyszülőt tanulmányoztak. Cherlin és Furstenberg (1986) ezek alapján 3 típust különböztettek meg:
1. Meleg, gondoskodó típus: (a megkérdezettek 55%-a) havonta legalább 2-3 alkalommal találkozik unokáival, közvetlen és szoros kapcsolatban állnak egymással. Baráti a viszonyuk, ott van, ha szükség van rá. Úgy szereti a gyerekeket, ahogy vannak.
2. Távoli típus: (30%) ritkán, és rendszertelenül látja unokáit, kapcsolatuk formális, és távolságtartóak egymással. Főként válás után figyelhető ez meg az apai nagyszülőkkel kapcsolatban.
3. Bevonódó típus: (16%) ő is havonta 2-3 alkalommal találkozik unokáival, de aktívan részt vesz a családi életben, nevelésben. Segít a házimunkában, és egyéb feladatokban. Fontos döntéseknél, és különböző problémák esetén kikérik a véleményét.
Mi minden befolyásolja a nagyszülői stílust?
Az unokákkal való kapcsolat sok tényezőn múlik.
Befolyásolhatja (többek között):
- nagyszülő, illetve az unoka életkora
- személyiségjellemzőik
- az egészségi állapot
- távolság.
Emellett
- Más a kapcsolat egy újszülöttel, és más egy kamasszal
- A különböző temperamentumú gyermekek is más-más viselkedést, érzelmeket váltanak ki a nagyszülőkből
- Más, ha a nagyszülő fitt és szellemileg is aktív, vagy pedig olyan egészségi állapotban van (pl. demencia esetén), amikor már nehéz valódi kapcsolatról beszélni
- Más a nagyszülő-unoka kapcsolat, ha gyakran tudnak találkozni, vagy ha csak e-mailben, illetve skype-on érintkeznek
A fenti tipizálás csupán kétféle (pszichológiai szempontból megbízható) megközelítése a nagyszülői típusoknak. Ezeken kívül természetesen számos felosztás létezik. Mindenesetre egy biztos kiindulópontot jelenthet önmagunk, vagy nagyszüleink besorolásához, viselkedésük és hozzáállásuk megismeréséhez.
Szerző: dr. Árvainé Koczok Márta
Forrás: http://cospl.coalliance.org/fedora/repository/co:6098/ucsu20622102392004internet.pdf
Fotó: Freepik/Drazen Zigic