A legtöbb nagymama azt szeretné, ha minél több időt tölthetne el az unokájával. Gyermekkorban természetes és egészséges módon alakulhat ki a jó kapcsolat, amelyet normális esetben sem nagyszülő, sem unoka nem adna oda semmiért. A legtöbb nagymama azt szeretné, ha minél több időt tölthetne el az unokájával. Gyermekkorban természetes és egészséges módon alakulhat ki a jó kapcsolat, amelyet normális esetben sem nagyszülő, sem unoka nem adna oda semmiért. Ennek az eszményi helyzetnek az eléréséhez és az elég jó kapcsolat kialakításához - valamint fenntartásához - szolgálunk néhány praktikus tanáccsal.

Miért kerülhetik az unokák nagyszüleiket?

Természetesen ennek több oka is lehet. Gyakori ok, hogy a szülők sem tartják már régóta a kapcsolatot a nagyszülőkkel, akár konfliktusos kapcsolat, vagy egyszerűen a földrajzi távolság miatt. Vagy a szülők szeretnék ugyan, ha a gyermekük jóban lenne a nagyszülőkkel, de valamiért nem működik a dolog. Az unokák - hasonlóképpen a felnőttekhez - nem tűrik jól, ha kritizálják őket, ha nem kapnak elismerést, megbecsülést, biztatást és dicséretet. Azt sem viselik jól az unokák, ha a nagyszülők előttük szapulják a gyerekek szüleit, vagy ha kinevetik, esetleg megalázó helyzetbe hozzák őket, akár akaratlanul is. És természetesen az sem vezet jóhoz, ha a nagymama és a nagypapa egymásnak ellentmondó instrukciókat mond, vagy akár egymás háta mögött rúgják fel a másik által állított szabályt.

Mit tehetsz nagyszülőként, hogy jó legyen a kapcsolatod az unokákkal?

Nézzük sorra a problémákat és azok megoldásait!

1. Konfliktusos szülő-nagyszülő viszony
Az, hogy a szülőkkel vannak súrlódások, probléma. Ám, hogy emiatt még az unokádat sem láthatod, még nagyobb baj, hiszen így szinte tovább öröklődik a családi viszály ahelyett, hogy megoldódna. Természetesen ahhoz, hogy közelebb kerülhess az unokádhoz, előbb a szülőkkel való viszonyt ajánlott rendezni vagy legalább normalizálni. A sértődések és vagdalkozások sehova sem vezetnek, törekedjetek tehát arra, hogy a gyerekek érdekében elássátok a csatabárdot. Egy higgadt hangú beszélgetés, mindenféle vagdalkozás és a régi sérelmek felemlegetése nélkül hatásos lehet. Egyezzetek meg abban, hogyan találkozhatsz az unokákkal, és igyekezz azt az időt csak a gyerekekre fókuszálva eltölteni. Fontos, hogy legyen egy mi-idő, ami csak a tiétek, ezt töltsd meg hasznos tartalommal. Legyél érdeklődő, tegyél fel nyitott kérdéseket - például ahelyett, hogy "Jó volt a tábor?" azt kérdezd meg "Milyen volt a tábor?" vagy "Mi tetszett legjobban a táborban?" -, amikre unokád jó eséllyel több mondatban is tud válaszolni, és elmesélheti, mit hogyan élt meg.
Miért fontos az unokákkal beszélgetni, mesélni nekik? Olvasd el korábbi cikkünkben »
Mit taníts, miről mesélj az unokáknak? Erre vonatkozó ötleteket ebben a cikkünkben találsz »

2. Nagy földrajzi távolság
Előfordulhat, hogy a nagyszülők és az unokák messze laknak egymástól – akár csak időszakosan, akár huzamosabb ideig. Ám ez nem kell, hogy a jó viszony útjába álljon. Korábbi cikkünkben sok apró és hasznos ötletet gyűjtöttünk össze arra vonatkozólag, miként tarthatod az unokákkal a kapcsolatot, ha a távolság elválaszt benneteket, a cikket itt találod »

3. Túl gyakran kritizált unokák vagy szülők, kevés dicséret
Senki sem szereti, ha kritizálják, sem a gyerekek, sem a felnőttek. Ha tehát úgy véled, hogy az unokád viselkedésével gond van, próbáld határozottan, de kedvesen közölni vele, hogy konkrétan mi a probléma, és hogy ez miképpen hat rád - az én-közlések sokkal hatásosabbak, mint az ujjal mutogatás. Ahelyett, hogy azt mondod: "Már megint rossz vagy" vagy "Olyan csúnyán beszélsz, mint az apád", inkább mondd helyette "Kérlek, ne beszélj velem ilyen csúnyán, mert rosszul esik. Ha mérges vagy, inkább vonulj félre/fuss a ház körül egy kört".  A távollévő szülők szidalmazása egyébként sem jó stratégia - a gyerekeket nem kell bevonni a felnőttek játszmáiba, mindemellett végső soron az ő szüleikről van szó, nem várhatjuk a gyerektől, hogy állást foglaljon ellenük.

Ha tiltasz vagy egy szabályt fogalmazol meg, akkor az mindig legyen rövid, egyértelműen betartható és átlátható, és következetesen kérd is számon. Bár lehet, hogy az unokád eleinte próbál kijátszani, de ha látja, hogy nincs kiskapu, akkor elfogadja és betartja, amit kérsz. Természetesen, ha olyan dologról van szó, ami általános érvényű, például "Nem megyünk át az úton, amíg piros a lámpa", akkor azt neked is be kell tartanod, példamutató módon. Eléggé kiábrándító lehet a gyerek számára, ha a felnőtt elvár tőle valamit, számon is kéri tőle, közben pedig ő maga nem csinálja, vagy nem úgy csinálja, ahogyan számon kéri.

Arra is ügyelj, hogy a rászólások mellett a dicséretek legyenek túlnyomó többségben. Nem kell mindenért megdicsérni az unokád, olyasmikért például, ami természetes - például ha már régóta szobatiszta, akkor azért nem jár dicséret, ugyanúgy azért sem, ha már évek óta be tudja kötni a cipőjét. Ám azért számos alkalmat lehet találni egy kis dicséretre, biztató szavakra, hiszen a dicséret jókedvre derít és a kapcsolatnak is jót tesz. Legyen minél konkrétabb a dicséret, tehát az „Ügyes vagy!” helyett az "Ügyesen megterítetted az asztalt", a "Jaj, de okos vagy!" helyett "Nagyon okosan kiszámoltad, mennyit kell fizetnünk a boltban" - ezáltal is érezze a gyermek, hogy nem csak úgy a levegőbe dicsérgeted (vagy akár szidalmazod), hanem azért, amit tett.

Mind a megrovás, mind pedig a dicséret történjen ott helyben, ne odázd el, hiszen akkor van a helye és az ideje, akkor tudja a gyermek leginkább összekötni az általa tett rossz vagy jó dolgokat, illetve azok következményét.
Olvass még többet a nagyinál nyaralás aranyszabályairól korábbi cikkünkben »

4. Nagymama és nagypapa, szülő és nagyszülő egymásnak ellentmondó nevelési szabályai
Az sosem vezet jóra, ha a két nagyszülő egymást kijátszva próbálja nevelni az unokát. Ha a nagyi nem engedi meg az édességet ebéd előtt, akkor a nagypapától nem jó stratégia, ha titokban egy csokit nyom a gyerkőc kezébe. Mindig beszéljétek meg, mihez tartjátok magatokat és attól ne térjetek el - a gyerek érdekében, különben egyikőtöket sem veszi majd komolyan. Érdemes a szülők által felállított fő szabályokat is betartani – például hogy mit és mennyi ideig nézhetnek a tévében a gyerekek -, ugyanakkor ahány ház, annyi szokás. Nem baj, ha az unokád hozzászokik és alkalmazkodik ahhoz, hogy mindenhol kicsit más szabályrendszerek vannak.

Próbálj arra is ügyelni, hogy ha több unokád van egyszerre nálad, akkor lehetőség szerint egyformán bánj velük. Legyenek ugyanazok az elvárások és dicséretben-ajándékban-jutalomban is egyformán részesüljenek. Természetesen okosan kell kitalálni: másért jár jutalom egy 3 évesnek és másért egy 6 évesnek, ezt jó előre tisztázni kell velük, nehogy csalódás érje mondjuk a nagyot, ha nem dicsérik meg olyanért, amiért a kicsit igen.

Ha mindezekre sikerül figyelned, akkor biztosan örömteli és felejthetetlen lesz az unokákkal töltött idő és meglátod, imádnak majd veled lenni.