Vége a jó meleg nyárnak... egyre színesebb a világ, ahogy sárgulnak a falevelek. Sétáljunk, keressünk terméseket, közben mondjunk néhány versikét!

Ha szép, napsütéses idő van, ne a szobában gubbasszatok, hanem nézzétek meg, milyen csodálatos a színes falevelekkel tarkított őszi erdő. Közben pedig akár néhány verset is mondogathattok.

Gazdag Erzsi: Esik eső
Esik eső,
nagy a sár.
A kis madár
miben jár?

Nem csizmában,
cipőben,
mezítláb jár
esőben.

Lábbelije
ha volna,
panaszosan
nem szólna;

”Kis cipő,
nagy cipő,
elkelne a
jó idő!”

Jánky Béla: Szól a gólya
Szól a gólya:- kelep, kelep,
nem várom be itt a telet.
Ha maradok, ha bevárom,
ki kelepel majd a nyáron?

Csanádi Imre: Levélsöprő
Köd szitál, hull a dér,
lepörög a falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél söpri-hajtja,
hullongó hó betakarja.



Csukás István: Őszi tücsök
Őszi tücsök hegedül, cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül hegedül,
keresne meleg szobát.

Hűvösek a reggelek, cirr, cirr...
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól a kelep rég.
Viráglakó tündérek, cirr, cirr...
nem táncolnak már.
Patakra se hajolnak,
holdfényben sem dalolnak,
elrepült a nyár!

Gombához dönti hátát, cirr, cirr,
hegedülget a tücsök,
felszedték a szamócát,
csak hallgatja e nótát
a tors, az ág, a nád, a bürök.

Jó volt, míg a búza közt, cirr, cirr,
ugrándozott a tücsök,
csúfolta az egeret
meg a sánta verebet,
varjút, mókust, gyereket...
Jó volt, míg a búza közt,
ugrándozott a tücsök!

Szól a tücsök-hegedü, cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül hegedül,
keresne meleg szobát.

Darázs Endre: Őszi posta
Egyre-másra jönnek
a hűvös szelek,
és zsákszámra hoznak
sürgős levelet.

Pirosat, meg sárgát,
barnát vegyesen,
csak zöldet nem hoznak
most már egyet sem.

Olvasd el ezt is!
Még több őszi vers gyerekeknek, magyar költőktől »

Fotó: Pixabay