Mit jelent a keresztények számára a Húsvétot megelőző Nagyböjt? Miért éppen 40 napig tart a böjt? Hogyan készülhetünk lelkileg a Húsvétra? 

Nagyböjt – a megújulás és a kegyelem időszaka
Az MKPK közleménye Ferenc pápa nagyböjti üzenetét idézi, aki ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte. Arra figyelmeztette a híveket, minden nagyböjtben szükségük van arra, hogy újra meghallják a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felrázzák őket.
Ferenc pápa szerint Isten nem kér semmi olyat az embertől, amit előtte már meg ne adott volna neki és nem közömbös vele szemben. Mindenkinek az életét a szívén viseli, név szerint ismer mindenkit, „gondoskodik rólunk és keres minket, akkor is, ha elhagyjuk Őt.
” Hamvazószerdán, illetve az azt követő vasárnapon a pap az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, közben pedig ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: "Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!". A hamu az elmúlást jelképezi.

A nagyböjt 40 napon keresztül, Húsvét vasárnapig tart
A 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvét vasárnapig így a böjti napok száma éppen negyven, mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti annak. A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen, és Jónás próféta figyelmeztetésére negyvennapos böjtöt hirdettek Ninivében.
Régebben délutánig nem volt szabad étkezni, ma már enyhék a böjti szabályok.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A Húsvétra készülés része: a mindennapi jócselekedet
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjt idején a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az időszakban nem díszíti virág.
Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és áldozatvállalását érte. A húsvétra készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

Forrás: mti 
Fotó: FreeDigitalPhotos