Melyek a vastagbélrák tünetei? Gyógyítható-e ma a vastagbél daganat? Hogyan történik a vastagbél-tükrözés? Miben más a kontrasztanyagos röntgenvizsgálat? Mit mutat meg a speciális CT vastagbél vizsgálat? Mikor kerül sor műtéti beavatkozásra? Dr. László András belgyógyász szakorvost kérdeztük. A vastagbélrák a 2. leggyakoribb rosszindulatú betegség Magyarországon, gyakorisága arra figyelmeztet mindenkit, hogy a szűrővizsgálatokra érdemes, sőt, el kell járni - hívja fel a figyelmet dr. László András.

A vastagbél daganat általában egy jóindulatú daganatból, a polipból keletkezik
Ha 50 év felett (akinek a családjában vastagbélrák előfordult, annak 40 év felett) mindenki elmegy szűrésre, és az orvos elvégzi a vastagbél-tükrözést, akkor ezeket a polipokat megtalálja és eltávolítja, és nem lesz belőlük vastagbélrák. Mivel polipból 5-10 év alatt fejlődhet rosszindulatú daganat, negatív béltükrözést követően a szűrést 5-10 évenként ajánlott megismételni. Magyarországon ennek a rendszeres, a veszélyeztetett korosztályra kiterjedő szűrésnek az állami egészségügy keretei között sajnos nincs meg sem az anyagi, sem a műszeres, sem az orvosi feltétele.

Az időben felismert vastagbélrák teljesen gyógyítható
Magyarországon évente több mint 8 ezer ember betegszik meg, és 5 ezer hal meg vastagbélrákban.
A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú betegség hazánkban, az első a tüdőrák, melynek a halálozási aránya is a legnagyobb. A nőknél az emlő-, méhnyak- és méhtestrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák, mely ezt a betegséget követi a sorban. A vastagbélrák sokáig tünetmentes, és leggyakrabban a jóindulatú polipokból alakul ki. Ha a vastagbél-tükrözés során a polipokat eltávolítja az orvos, a vastagbélrák megelőzhető. Az időben felfedezett vastagbélrák teljesen meggyógyítható.

Hogyan lehet megelőzni a vastagbélrákot?
A vastagbélrák kialakulásában nagyon sok tényező szerepet játszhat. A rostdús táplálkozás (kevesebb hús, sok zöldség és gyümölcs) az, ami az orvostudomány mai állása szerint a vastagbélrák megelőzésében szerepet játszik.

A vastagbélrák civilizációs betegség, mert a jóléti társadalmakban élők kevés rostot fogyasztanak, viszont előszeretettel választanak magas zsír-, koleszterin-, fehérje- és kalóriatartalmú ételeket, melyek csak nehezen ürülnek ki a szervezetből. Szűrővizsgálatokkal megelőzhető a súlyosabb bajok kialakulása, mert ha időben felfedezzük a vastagbélrákot, még teljesen gyógyítható. Akinek a családjában a vérrokonai között vastagbélrák volt, annál nem 50, hanem 40 éves korban érdemes elkezdeni a szűrést. Vannak bizonyos hajlamosító tényezők, úgynevezett polipózisok - amikor nagyon sok polip van a bélben -, akkor még korábban el kell kezdeni a szűrést. Igyekszünk felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára, és aki egy kicsit is odafigyel magára, az általában el is jön. Magyarországon, a mostani egészségügyi keretek között, nagy figyelemfelhívó kampányra sajnos nincsen lehetőség.

Melyek a vastagbélrák tünetei?
A vastagbélrák azért alattomos betegség, mert csak nagyon későn lesznek tünetei. Ha már tünetek vannak, akkor is sikerülhet a betegséget még az utolsó pillanatban elcsípni. A legtipikusabb tünetek: véres széklet, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, hasi fájdalmak. Gyakori a hasmenés és a székrekedés váltakozása is. Tudni kell, hogy a fogyás önmagában nem tünete a vastagbélráknak.

Vastagbél-tükrözés (kolonoszkópia) - hogyan történik?

Ez egy kellemetlen vizsgálat, 10-20 percig tart, bizonyos görcsös fájdalmakkal járhat, melyek bódító injekcióval csökkenthetők, és a vizsgálat altatásban is végezhető. Akinek több műtétje volt már a hasában, és bélösszenövései vannak, azoknál nehezebb elvégezni. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy a vizsgálat során szövetmintát (biopsiát) tud venni az orvos szövettani vizsgálat céljára, sőt, a polipot is el tudja távolítani. A kolonoszkópia előtti napon a betegnek hashajtót kell bevennie, ami mellé több liternyi folyadékot kell elfogyasztania, hogy a belei kipucolódjanak. Az orvos a körülbelül 160 centiméter hosszú, hajlékony eszközt, a kolonoszkópot a végbélnyíláson át vezet be a vastagbélbe, és lassan, óvatosan haladva a vastagbél egészét át tudja nézni.

A kolonoszkópban régen üvegszálas optika továbbította a fényt, illetve a képet, ma már a képet az endoszkóp végén egy chip átalakítja elektromos jellé, és a visszaalakított képet egy képernyőn nézheti az orvos, sőt akár a beteg is, és a látottak rögzíthetők is. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képhez szabad térre van szükség, ezért a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe, ettől a beteg később puffadást érezhet, szélgörcsei lehetnek. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni, vagy az elektromos árammal felforrósított hurokkal a polypok rögtön eltávolíthatók.

Ha a vizsgálat során az orvos szövettani mintát vett, vagy polipot távolított el, a vizsgálatot követő székeléskor a beteg kevés vérzést észlelhet. Ez általában normális jelenség. A vizsgálatot követően érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa. Ha a vizsgálathoz a beteg bódító hatású injekciót kap, vagy a vizsgálatot altatásban végzik, akkor a kolonoszkópia után egy ideig kicsit bódult lehet, 1 - 1 órás pihenésre lehet szükség, és aznap nem szabad autót vezetnie, ezért érdemes kísérővel menni a vizsgálatra.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat - hogyan történik?

Mielőtt ezt a vizsgálatot elvégzik, szintén kipucolják a beleket, majd a páciens egy kontrasztanyagos beöntést kap, ami szépen kirajzolja a vastagbeleket. A vizsgálatot röntgensugárral végzik. A kontrasztanyag miatt a vastagbél jól látható a röntgenképernyőn vagy -felvételen. A vizsgálat távolról nem olyan érzékeny, mint a vastagbéltükrözés, és beavatkozásra (szövettanra, polipeltávolításra) sincs lehetőség.

Speciális CT vastagbél vizsgálat (virtuális kolonoszkópia) - hogyan történik?

Ez a vastagbél modern, pontos és kevésbé kellemetlen vizsgálata. A módszerrel a vastagbélről képeket lehet készíteni számítógép segítségével. A vizsgálat előtt a beteg belei a hashajtó oldattól szépen kitisztulnak, a széklet víztiszta lesz. A vizsgálat előtt bizonyos időközönként folyékony röntgen kontrasztanyagot is kell fogyasztania. A CT vizsgálóasztalon a végbélbe egy beöntőcsövet vezetnek, melyen keresztül a vastagbélbe levegőt juttatnak. Miközben a beteg háton fekszik, a vastagbelet levegővel töltik egészen addig, amíg a páciens kellemetlen érzést nem jelez. A CT a mérési eredményt 15 másodperc alatt végzi el, eddig kell a betegnek a lélegzetét visszatartani. Egyes esetekben szükség van vénás kontrasztanyag adása után, vagy hason fekvő helyzetben a mérést megismételni. Beavatkozásra itt sincs lehetőség.

Az orvosok a legjobb megoldásnak a vastagbéltükrözést tartják, annak minden kellemetlenségével együtt, mert szövetmintát lehet venni, és a polipokat el lehet távolítani. Szövettani vizsgálatra az esetleges műtéthez is szükség van, enélkül ugyanis nem lehet operálni, vagy csak nagyon akut esetekben szoktak.

Műtéti beavatkozás
Az időben eltávolított vastagbélrák a vastagbél egy darabjának a kivágásával tökéletesen meggyógyítható. Ilyenkor megmarad a végbél és a végbélnyílás a záróizomzattal. Ha a daganat nagyon lent van a végbélnél, akkor sajnos az esetek egy részében csak úgy lehet megoldani, hogy kivezetik a vastagbelet a hasfalra, és a beteg ezután egy jól záró tasakba üríti a székletét. Ha a vastagbélrákot nem fedezik fel időben, tehát már áttétet adott, akkor már nemigen lehet véglegesen meggyógyítani a beteget. (Bárhol lehetnek, de leggyakrabban a májban és a tüdőben vannak áttétek.) Ilyen esetben általában besugárzással és kemoterápiával próbálnak az orvosok segíteni a betegen. Azt, hogy ezek a kezelések adhatók-e, a beteg állapotától és a daganat kiterjedtségétől függően egy bizottság állapítja meg.

A betegségről így emlékszik vissza egy ma már gyógyult beteg
Görcsös hasi fájdalmaim voltak, elmentem László doktorhoz, aki laborvizsgálatot készített, ami már mutatott némi anomáliát. Ezután ultrahang és endoszkópos vizsgálat következett, és az eredmény sajnos pozitív volt. Előzőleg nem jártam szűrővizsgálaton. A hírt persze nagy megdöbbenéssel fogadtam, de szerencsére remek orvosi segítséggel hamar arra az álláspontra jutottam, hogy nosza, próbáljunk meg mindent, és igyekezzek meggyógyulni. Ez az erős gyógyulni akarás végig megvolt bennem, és hiszem, hogy sokat számított. A családom hasonlóan állt a helyzethez és hozzám is, nagy támogatással.
Azonnal megműtöttek, majd kemoterápia következett 6 hónapig, az összes létező mellékhatással, de azzal a tudattal, hogy ez az állapot csupán átmeneti.

Utána sűrűn kontrollvizsgálatokra kellett járnom, most - 5 év elmúltával - már csak félévenként, és tünetmentesen. Az életemet természetesen megváltoztatta a betegség: együtt kell élni a tudattal, hogy ez volt, és bármikor újra jöhet. Ez nem egyszerű. A betegség, illetve a kezelés alatt, és azóta is fontosnak tartom, hogy normális, aktív életet éljek, az ésszerűség határain belül. Sem ez, sem a bizonyos fajta enyhe diéta betartása nem megy könnyen, hisz ha jól érzem magam, szívesen megfeledkezem az egészről.

A tanácsaim minden betegnek: pozitív hozzáállás, gyógyulni akarás, semmi pánik, kapkodás, bízni egy orvosban, illetve egy teamben, szorgalmasan betartani minden orvosi tanácsot, mindemellett normálisan élni az életet. Mai fejjel már azt gondolom, hogy korábban kellett volna szűrővizsgálatokra járni.

Szerző: dr. László András Ph.D.
Fotó: Pixabay