Előfordulhat, hogy a szülő halála után két gyermeke közül csak az egyiket szeretné örökségben részesíteni, vajon lehetséges ez? Kinek és milyen esetekben jár az úgynevezett kötelesrész? Ki lehet-e zárni teljesen a kötelesrészre jogosult szülőt, gyereket, házastársat az örökségből? - Fiamnak szeretném ajándékozni a nevemen levő ingatlant, abból a célból, hogy segíthessem őt, és a végrendeletemben is őt nevezném meg örökösömnek a fennmaradó vagyonra, ezzel kizárva a másik gyermekem. Odaajándékozhatom neki az ingatlant? Megtámadhatja ezt a testvére? Beszámít ez az örökségbe? Netán halálom esetén jár ebből az ingatlanból a többi örökösnek? - érkezett hozzánk a sokakat érdeklő olvasói kérdés.

Dr. Illés Fanni családjogi szakértő ebben a bonyolult öröklésjogi témában volt segítségünkre.

Örökség-végrendelet: Kötelesrész és kitagadás

Az örökhagyó életében tett ingyenes adományozás tényének és értékének a figyelembe vétele a következőképpen alakul. Az örökhagyó rendelkezhet életében (vagy akár halála esetére) vagyonáról, ez nem lesz érvénytelen, ám az arra jogosultaknak kötelesrész kielégítése iránti igényük/joguk van. A jogszabály értelmében az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülőjét kötelesrész illeti meg (ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó örvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne).

Kötelesrész - az örökhagyó gyermekét, házastársát és szülőjét illeti meg
A kötelesrész alapja - többek között - az örökhagyó által az élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Azaz ha az örökhagyó még az életében az egyik gyermekének ajándékoz egy ingatlant, akkor az a kötelesrész alapja lesz, az ingatlan juttatáskori tiszta értékével számolva. Persze vita esetén, kérelemre a bíróság eltérő értéket is megállapíthat. Fontos odafigyelni arra, hogy az örökhagyó által bárkinek juttatott adományról szól a törvény, azaz akár rokonnak, akár idegennek, sőt akár civil szervezetnek adományoz, az is beleszámít a kötelesrész alapjába.

Amikor az örökhagyó két gyermeke közül csak az egyiknek jutattna
A magyar öröklési jog szerint a törvényes öröklési rend, vagy végrendelet esetében a végintézkedésen alapuló öröklés szerint örökölnek az örökösök. Amennyiben az örökhagyó úgy érzi, csak az egyik gyermekét tenné meg örökösévé, vagy mindent egy szervezetre hagyna, akkor kerülnek a fókuszba azok, akik kötelesrészre jogosultak.

Kitagadás az örökségből - ilyenkor nem jár a kötelesrész
Az örökhagyó végrendeletében megteheti, hogy csak az egyik gyermekét nevezi meg örökösének, ezzel tulajdonképpen másik gyermekét kizárja. Ezt a kizárást megindokolni nem kell. Ebben az esetben azonban jár a kötelesrész a kizárt gyermeknek is. Az örökhagyó úgynevezett kitagadással is élhet, amelyet természetesen már indokolnia kell (például érdemtelenség, erkölcstelen életmód, örökhagyó sérelmére bűncselekmény elkövetése). Ez utóbbi esetben nem jár a kötelesrész.

Mi az, ami a megajándékozott gyermeknek az örökhagyó halála esetében jár?
A törvény értelmében a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult az örökhagyótól ingyenes adományként kapott. Az ajándékban részesült gyermek kötelesrésze a betudandó értékkel csökken, vagyis akár teljesen kielégítettnek is minősülhet a korábban kapott ajándék révén. Amennyiben az örökhagyó olyan személynek ajándékoz, aki egyben kötelesrészre jogosult lenne (például gyermek), az örökhagyó nyilatkozhat aképp, hogy az ingyenes adomány betudást elengedi. Így a kapott ajándék értéke nem csökkenti az örökös saját kötelesrészének alapját. Azaz adott estben a betudás elengedésével a megajándékozott személy egy ingatlannal, valamint a kötelesrész mértékével is gyarapszik (ami annak az 1/3-a, ami neki –a kötelesrész alapja szerint számítva- mint törvényes örökösnek jutna).

Mi jár az örökségből kizárt másik gyermeknek?
Az a gyermek viszont, akit az örökhagyó a végrendeletében kizárt (vagy másik örökös nevezésével vagy kifejezett nyilatkozattal), csak kötelesrészre lesz jogosult, ám annak alapjába a másik gyermeknek ajándékozott ház juttatáskori értéke beleszámít.

10 évvel korábbi ajándék hogyan érinti a kötelesrészt?
Fontos tudni, hogy nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Vagyis ha az örökhagyó a halálát megelőző 10 évvel tett ingyenes adományt, akkor az kívül esik a kötelesrész alapjának számításán.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay