Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak - húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. 2023. feburár 22-én, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére.

Honnan ered a nagyböjt?
Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Hozzátették: a böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A negyvennapos böjti időszak gyökerei a Szentírásban találhatók. Az Ószövetségben - jóllehet nincsenek egységes előírások a böjtre - Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot kihirdette, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre, és Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kérte.



Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába.

A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.

Mire figyelj, ha tartani akarod a böjtöt?
Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak - húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.



Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnesstől való tartózkodást is jelentheti, de "mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb" - olvasható az MKPK közleményében.

Hús helyett érdemes sok zöldséget, salátát fogyasztani, de a megfelelő fehérjebevitelről gondoskodni kell, továbbá a vitaminokra és az ásványi anyagokra is oda kell figyelni. Ebben az időszakban a vegán táplálkozási ötletekhez lehet folyamodni, hús helyett például zöldségfasírtot fogyasztani, mellette olajos magvakat - ha pedig még az állati eredetű dolgokat is kihagynád, akkor tehéntej helyett használj növényi tejitalokat, krémlevesek, főzelékek sűrítéséhez pedig használhatsz növényi tejfölhelyettesítőt, de akár a zöldség egy részének pépesítésével is sűrűbb lehet a végeredmény.

Húsmentes mintaétrend a böjti időszakra

Reggeli ötletek a böjti időszakban
- Zabkása vízzel vagy tejjel, fahéjjal, kis mézzel, gyümölcsökkel
- Növényi kenőkrémes kenyér zöldségekkel (például avokádókrém, padlizsánkrém, sárgarépakrém)
- Vegyes gyümölcstál
- Bundáskenyér
- Müzli



Ebéd ötletek a böjti időszakban
- Párolt zöldségek: brokkoli, kelbimbó, sárgarépa, 
- Pestós vagy paradicsomos tészta
- Túrós vagy káposztás tészta
- Bármilyen főzelék főtt vagy tükörtojással
- Krémlevesek, zöldséglevesek
- Növényi fasírt rizzsel vagy krumplival
- Grillezett tofu vagy sajt körettel
- Rántott sajt, rántott zöldségek
- Gombapaprikás nokedlivel

Vacsora ötletek a böjti időszakban
- Sütőtök
- Körözött piritóssal, zöldségekkel
- Héjában sült krumpli tejfölös hagymával


Imádkozás a békéért
A püspökök testülete arra kéri a híveket, eleget téve Ferenc pápa felhívásának, idei hamvazószerdai böjtölésüket, imáikat és jócselekedeteiket a békéért ajánlják fel.

Forrás: MTI
Fotók: Pixabay