A rákos megbetegedésektől félünk a leginkább – derült ki egy friss hazai kutatásból, tenni viszont nem teszünk ellene semmit. Pedig, ha beüt a baj, akkor akár az egzisztenciánk is meginoghat, ha meg akarunk gyógyulni... A magyarok 70 százaléka nincs anyagilag felkészülve egy súlyos, hosszantartó betegségre, pedig minden második ember aggódik az egészségéért. Egy komoly megbetegedés miatt évekre is kieshetünk a munkából, miközben a betegség kezelése tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést, amin csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállományban.

A megkérdezettek 72%-a a rákos megbetegedéstől tart a leginkább
Egy hazai biztosító - 100 ezer forintnál magasabb havi nettó jövedelemmel rendelkezőkre nézve - reprezentatív mintán végzett felmérése szerint a magyarok 70 százaléka nincs felkészülve anyagilag egy váratlanul bekövetkező, súlyos betegség kezelésének finanszírozására. A felmérésben résztvevőknek csak 13 százaléka rendelkezik egészségügyi magánbiztosítással, pedig minden második megkérdezett aggódik az egészségéért és saját egészségi állapotát sem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók: 72 százalék tart bármilyen rákos megbetegedéstől. A nők körében a mellrák >> miatt aggódnak a legtöbben: 65 százalékuk fél az emlő daganatos megbetegedésétől. Sokan nem tudják, hogy egy egyszerű nyálvizsgálattal kiszűrhető a hajlam >>

Mennyi táppénzre lehet számítani hosszan elhúzódó betegség esetén?
Magyarországon legfeljebb egy évre jár táppénz, melynek alapja a jövedelem 50 vagy 60 százaléka. Kétéves, folyamatos társadalombiztosítással járó jogviszony esetén az előző évi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszony esetén pedig 50 százaléka; kórházban való tartózkodás alatt pedig minden esetben 50 százaléka. A magasabb jövedelemmel rendelkezők számára lényeges tényező, hogy a táppénz napi összegét a törvényhozó az aktuális havi minimálbér kétszeresének harmincad részében maximalizálta. Ez idén napi 7000 forintot jelent, vagyis a táppénz maximális összege (31 naptári nappal számolva) havi 217 ezer forintnál nem lehet magasabb. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, melynek teljes gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.

5-6 millió forintos segítség, amit gyógyulásra lehet költeni?
A súlyos betegségektől való félelmeinken enyhíthetünk, ha teszünk a megelőzésért azzal, hogy rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra és megfelelő életmóddal csökkentjük a kockázatokat. Emellett azonban egy komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni.  A biztosító új egészségbiztosítási terméke azoknak nyújt megoldást, akik betegség esetén a lehető legjobb esélyekkel akarnak indulni a gyógyulás felé. Segítségével finanszírozhatók a társadalombiztosítás által nem, vagy csak hosszú várakozási idő után igénybe vehető kezelések, és ellensúlyozható a jövedelemkiesés. Már kisebb rendszeres ráfordítással is jelentős anyagi könnyítést nyújt a biztosítás: 30 évesen, 3500 forint biztosítási díj fizetésével mellrák diagnózis esetén 5,7 millió forintos egyösszegű kifizetés jár. 35 évesen, 4500 forintos havidíjjal a kifizetés 6,2 millió forint, 40 évesen pedig ugyanekkora havidíj esetén 4,8 millió forint.

300 000 rákbeteg itthon - egyre növekvő számok...
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma hazánkban, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország népességéhez viszonyítva világelső a tüdőrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlőrák pedig a nők esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan szerencsére egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki a rosszindulatú betegségekből. A gyógyulás ugyanakkor a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.