A passzív dohányzás veszélyei a gyermekre
A gyermekkori dohányfüst behatás hatásai közé sorolható:
- a bölcsőhalál megnövekedett kockázata,
- a légzőszervrendszeri és tüdőbetegségek megnövekedett aránya,
- az asztma kialakulásának megnövekedett kockázata, súlyosabb rohamokkal,
- a fülfertőzések megnövekedett gyakorisága,
- és a rák, illetve szív-érrendszeri betegségek az egész élettartamra számított kockázatának megnövekedése.
Hiperaktivitást, dadogást, fejfájást is okozhat
A tanulmányból az derül ki, hogy a dohányfüstnek kitett gyermekek körében körülbelül kétszer nagyobb a figyelemhiányos hiperaktivitás (AHDH) és a dadogás előfordulási aránya. Wendy Max, a Kaliforniai Egyetem egészséggazdaság professzora szerint az eredmények nyilvánvalóan megmutatják, milyen hatást gyakorolhat a passzív dohányzás a gyerekek általános egészségi állapotára, valamint a tanulási és szociális fejlődésére.
„Ezek a fizikai és mentális zavarok hátráltatják a gyermek kognitív és szociális fejlődését” – nyilatkozta Max professzor.
A kutatás során négy és tizenöt év közötti gyermekeket vizsgáltak dohányos és nem dohányos családokból. Az elemzés a társadalmi-gazdasági különbségeket is figyelembe vette a dohányos és nem dohányos családok között, valamint a terhesség alatti dohányzás lehetséges hatását is számításba vette az eredmények torzulásának megelőzése érdekében.
A másodlagos füstnek (azaz passzív dohányzásnak) kitett gyermekek körében kétszer olyan magas volt az ADHD aránya, közel duplája a dadogás aránya, és magasabb a fejfájások gyakorisága. Amikor csak kamaszokban vizsgálták a fejfájás gyakoriságát, a különbség nagyobbnak mutatkozott: a passzív dohányzásnak kitett tizenévesek esetében 26 százalék, a nem dohányzó családokból származó kamaszok körében 20 százalék volt az arány.
Forrás: medipress