Bütyipapa akkor kezdett el fajátékok készítésével foglalkozni, amikor megszületett csodálatos kisunokája, Samu. A kisunoka mára közel két éves lett, de a lelkes nagypapa azóta sem tudta abbahagyni a barkácsolást, sőt! A hobbija mára a szenvedélyévé vált, pedig a nyugdíjazás után még ő sem találta a helyét, csak úgy, mint mások… Sokan Bütyipapaként emlegetik Varga Józsefet, a 64 éves életvidám, kreatív, barkács-nagypapát, akire akkortájt ragadt rá ez a becenév, amikor megszületett kisunokája, Samu.

Ekkor indította el a www.butyipapa.hu weboldalát is, ahol izgalmasabbnál-izgalmasabb fajátékait lehet megcsodálni. Bütyipapa meseautói rendkívül egyediek, soha nem készít ugyanabból a játékból kettő egyformát, és mindegyik munkájához érdekes és különleges faanyagot használ. Stílusa messziről felismerhető, és ahogy egyik Facebook-olvasója találóan megfogalmazta: „igényes munkáiban a rejtőzködő szeretet mutatkozik.”

Bütyipapa ötletes játékait elnézegetve egyre kíváncsibbak lettünk rá. Vajon a szeretetteli teli formák mögött, milyen nagypapai lelkület rejtőzik? Így aztán utánajártunk, hogy egy városi, munkamániás villamosmérnökből hogyan lett lelassult vidéki életet élvező, fajáték készítő, aktív nagypapa.
Cikkünkben Bütyipapáról, szerető családjáról, kis unokájáról, Samuról és a fajáték készítés örömeiről olvashatsz.



Bütyipapa álma mindig is az volt, hogy egyszer a városból kiköltözzön vidékre
Feleségével, akivel több mint 40 éve él boldog házasságban, két felnőtt fiúgyermekük van. 12 éve sikerült valóra váltaniuk régóra dédelgetett közös álmukat, hogy egyszer otthagyják a várost és egy kertes családi házba költöznek. Korábban ízig-vérig városi lakók voltak, de ma már Martonvásár az otthonuk.

- Ez volt életünk legjobb döntése, mert a vidéki életmódnak minden percét kiélvezzük: a levegőt, a madarakat, a napsütést, a szelet és a viharokat - ezekből a városban semmit sem éltünk át. Ráadásul több mint egy éve az örökké tartó szabadságomat töltöm - egyre nagyobb élvezettel! – meséli a ma már nyugdíjas Bütyipapa.

Elképesztően szerencsés embernek tartja magát, mert szinte egész életében olyan munkát végezett, ami érdekelte. Eredeti foglalkozását tekintve villamosmérnök, olyan szakember, aki átélte a számítástechnika óriási változását a hetvenes évektől napjainkig. Élmény volt számára minden nap, amikor még bejárt dolgozni, és mindig alig várta, hogy másnap újra dolgozhasson.

- A munka nem kényszer, hanem élvezet volt számomra, talán ezért is volt olyan nagyon sokkoló a nyugdíjazás. A rám szakadt szabadidővel először nem is tudtam mit kezdeni - mondja József.



A játékkészítésre mint új hobbira akkor talált rá, amikor nyugdíjas lett
A nyugdíjba vonulása táján már 6 hónapos volt a kisunokája, akinek addigra már 30-40 fajátékot készített. A büszke nagypapa jól tudta, hogy ez feleslegesen sok játék egy ilyen csepp babának, és azt is látta, hogy még nem nagyon érdeklik a kicsit ezek az amúgy izgalmas fatárgyak - mégsem bírt leállni, mert időmilliomos nyugdíjasként élvezte a játékkészítés minden örömét.

Bütyipapának nagyon sokat segített a fával való foglalatoskodás, mert így nem érezte magát haszontalannak, mint általában ilyenkor a friss nyugdíjasok. Autodidakta módon elkezdte magát képezni: megismerkedett különböző típusú fákkal, gyermekbarát fakezelési módszerekről olvasott, megtudta, hogy kizárólag természetes olajokat felhasználásával milyen szép színeket lehet kicsalni a faanyagból. A hobbiasztalos ámuldozása a mai napig tart.


Bütyipapa műhelyében, amire végtelenül büszke

Mióta Bütyipapa beleszeretett a fajátékokba, azóta nincs megállás
Ma is folyamatosan készíti a kislányoknak és kisfiúknak szánt fajátékokat, amiből mindig csak egy készül, ezért minden fajáték egyedi. Naponta vagy kétnaponta kerül ki a kezei közül egy újabb játék - kisautó, babakonyha, repülők, traktorok, babaágy...
Vannak azonban hosszabb ideig készülő játék remekek, mint például a kukásautó, ami egy héten át formálódik a barkács-nagypapa ügyes kezei között. A világítós busz, ami Bütyipapa egyik csúcsmodelljének számít közel 1 hónapig készült. Ez utóbbi példányba egy AVR típusú mikroszámítógép is került, saját maga által írt programmal.

"Munka közben végig az jár a fejemben, hogy mit szól majd az unokám?”
Bütyipapa úgy dolgozik, hogy soha nincsenek kész tervei, csak úgy elkezd valamit, és minden jön magától. Kezdetben még lázasan bújta az interneten a különféle fajátékokat, és próbált valami hasonlót készíteni. Ma, ha a keze ügyébe akad egy szemrevaló kőris, körte vagy zebrafa – a fantáziáját azonnal megragadja a fa mintázata, és már kezdi is a fúrást-faragást.
- Munka közben végig az jár a fejemben: „Mit szól majd az unokám?”, „Vajon tetszeni fog neki?”, „Mi lenne, ha ide fúrnék még egy lyukat?”, „Vágjam le ott?”. Néha teljesen más formájú lesz egy kis autó, mint amilyennek eredetileg elgondoltam. Menet közben sokat improvizálok, és ezt különösen élvezem – mondja József.

Jelenleg az ideje nagy részét a játékkészítés tölti ki, ami számára hobbi nem pedig megélhetés.

- Természetesen sokkal több játék készül el, mint amire az unokámnak szüksége van, ezért sokat elajándékozok, de az is előfordul néha, hogy valakinek nagyon megtetszik egyik-másik játék és megvásárolja a gyermekének, unokájának. Az így befolyt pénzből újabb gyönyörű faanyagokat vásárolok, amiből aztán újabb és újabb játékokat készítek. Ennyi az üzleti stratégiám, nem több - teszi hozzá a nagypapa.

A kis Samu, akitől Bütyipapa mindig elolvad
A kétéves Samuval általában hetente találkoznak a nagyszülők, amikor a szülők rájuk bízzák a csöppséget, és sportolni mennek.

- Mi vagyunk ilyenkor a biztonság, a szeretet a számára. A kisunokánk jól tudja, hogy a Nagymami és a Nagypapi a legrugalmasabb „anyag” a világon, akit már egy 2 éves kis ember is képes alakítani. Imádjuk, és majdnem mindent megteszünk neki abban a pár órában, amit együtt töltünk. Úgy gondoljuk, hogy a nevelés már nem a mi dolgunk - azt majd a szülők elintézik - fűzi hozzá a jókedvű nagypapa.

Samu, közeledvén a második szülinapjához, kezd egyre többet játszani Bütyipapa fajátékaival, bár a kedvenc kis traktorát már hónapok óta lelkesen tologatja, főleg csak azért mert zörgős a kereke.

Samu most 21 hónapos, de az ügyes nagypapa már tanítja fúrni-faragni. A fa és a bütykölés szeretete az, amit szerinte tőle elleshet. A kisunoka már most "büszkén" mutatja mindenkinek a faautókat, és mosolyogva újságolja:
„A papa csinálta!”. Ilyenkor persze Bütyipapa olvad, mint vaj a pirítóson…

Fotók: butyipapa.hu