Problémássá válik a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után. A nyugdíjasok aránya nőni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúvá válók. Problémássá válik a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után - mondta Botos Katalin közgazdász az M1 aktuális csatornán hétfőn. A szakember a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tanulmányára reagálva kifejtette: a nyugdíjasok aránya nőni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúvá válók.

Az alapnyugdíj mérséklése vagy a nyugdíjkorhatár növelése jöhet
Ha befolyó és a kifolyó pénz között ilyen nagy a különbség, mint most, alapvetően két megoldás van - mondta. Hozzátette: a járulékok növelése nem járható út, mert így versenyképtelenné válnak a cégek, csökken a gazdaságba beáramló tőke; a másik lehetőség a juttatások csökkentése, ami vagy az alapnyugdíj mérséklésével, vagy a nyugdíjkorhatár növelésével érhető el, hogy hosszabb ideig érkezzenek a befizetések a rendszerbe.

2060-ra kétmillió fővel leszünk kevesebben
Mély gyökerű a probléma, a megoldást a társadalom szemléletének változtatásával kell kezelni: egyre későbbre tolódik a családalapítás, de a társadalom rá fog jönni, a nagy család nem teher, hanem lehetőség - vélekedett Botos Katalin.
A KSH kutatóintézetének pénteken megjelent tanulmánya szerint 2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.

Szerző: MTI / 2015. július 13.
Fotó:FreeDigitalPhotos