Milyen betegségekkel küzdenek a megváltozott munkaképességű munkavállalók? Milyen munkát vállalhatnak a tartós betegséggel élők, és milyen betegségek ezek? Kik tartoznak a sérülékeny csoportba és milyen előírások vonatkoznak rájuk? Milyen betegségekkel küzdenek a megváltozott munkaképességű munkavállalók? Milyen munkát vállalhatnak a tartós betegséggel élők, és milyen betegségek ezek? Kik tartoznak a sérülékeny csoportba és milyen előírások vonatkoznak rájuk?

Minden hetedik ember megváltozott munkaképességű Magyarországon
Minden hetedik ember megváltozott munkaképességű Magyarországon, legtöbben szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdenek, így az emelés, a cipelés, valamint a lépcsőn járás okozza számukra a legfőbb nehézséget.

A tartós betegséggel élőknek tudniuk kell, milyen munkát vállalhatnak. Aki cukorbeteg, nem lehet például buszsofőr, tűzoltó vagy mélytengeri búvár, biztosítani kell azonban számára, hogy munkaideje alatt rendszeresen mérje vércukrát, inzulint adjon be vagy egyen, amikor szükséges - emeli ki Dr. Cseh Károly, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója.

Sokan eltitkolják tartós betegségüket, mert féltik a munkahelyüket
Bár a kötelező éves munkaalkalmassági vizsgálat során valamennyi munkavállaló aláírja, hogy nincs eltitkolt tartós betegsége, sokan mégsem vállalják egészségügyi problémáikat, így be sem számolnak róla. Pedig a szakember szerint az esetek többségében nem kellene félteniük a munkahelyüket egy krónikus betegség miatt.

Szabályozva van a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége
Számos rendelkezés szabályozza a különböző fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét, ráadásul, ha arról a közvetlen kollégákat is tájékoztatják, szükség esetén tudnak segíteni. Amennyiben a munkatársak tisztában vannak az érintett hátrányos helyzetével, a számára nélkülözhetetlen körülményeket is könnyebb megteremteni - mondja Dr. Cseh Károly.

A sérülékeny csoportokra vonatkozó előírások
A sérülékeny csoportokra vonatkozó előírások (33/1998 (VI.24.) NM rendelet 10. mellékletei) elsősorban kizárók, megszabják tehát, hogy a nők, a terhesek, a szoptatós anyák, a fiatalkorúak, betegek és időskorúak mit nem csinálhatnak, és milyen kockázatok értékelése szükséges a tevékenységükhöz.

Milyen tartós krónikus betegségekkel mely munkakörökben nem lehet dolgozni?

Aki olyan tartós krónikus betegséggel él, ami hirtelen cselekvőképtelenséggel vagy eszméletvesztéssel járhat, nem lehet a fegyveres testületek tagja, nem vezethet tömegközlekedési, sürgősségi járművet, nehézgépet és vonatot, nem dolgozhat magasban, de pilótaként, hivatásos mélytengeri búvárként vagy űrhajósként sem helyezkedhet el.

A cukorbetegek esetében például a váratlan vércukoreséssel járó rosszullét belátási zavarral, sőt akár eszméletvesztéssel is járhat, de ugyanezen előírások vonatkoznak az epilepsziával, magas vérnyomással, nagyfokú vesefunkció beszűküléssel, illetve kardiovaszkuláris betegséggel, ritmuszavarral vagy pacemakerrel élőkre is.

A szakember hangsúlyozza: az epilepsziás betegek közül még a tartósan rohammentesek sem kaphatnak személyszállításra érvényes hivatásos gépjárművezetői jogosítványt.  

Mit tegyenek egészségük megőrzése érdekében az ülőmunkát végzők és a számítógéppel dolgozók?
Egészségesek számára is vannak olyan előírások, amelyeket érdemes betartani a hatékonyabb munkavégzés és a betegségek elkerülése érdekében.

Aki például naponta több mint négyórányi ülőmunkát végez, óránként tíz percre álljon fel, esetleg tegyen egy kisebb sétát.
Az ízületek megmozgatását időközönként a székben ülve is végezhetik, váll-, derék-, láb- vagy karmozgásokkal.
Ha a munkaidőt a számítógép képernyője előtt töltik, húszpercenként végezzenek szemtornát, nézzenek időnként távolabbra és ilyenkor pislogjanak többet a szemszárazság megelőzése érdekében.

Fotók: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem
Forrás: Semmelweis Médiasarok