Miért fontosak a probiotikumok az emberi szervezet egészségének megőrzésében? Hogyan vihetünk be probiotikumot? Milyen élelmiszerekben van probiotikum? Miért fontosak a probiotikumok az emberi szervezet egészségének megőrzésében? Hogyan vihetünk be probiotikumot? Milyen élelmiszerekben van probiotikum? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.

Probiotikumok: "az életért"
A probiotikus szó görög eredetű, jelentése: az életért, az élet számára. 1965-ben született meg a probiotikumok fogalma. Ennek körébe olyan, a szervezet számára hasznos baktériumok tartoznak, melyek képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát. Érdekes, hogy az ötletet elsőként a takarmányozásban hasznosították.

Napjainkban, a kutatásoknak és tapasztalatoknak köszönhetően jóval többet értünk probiotikum alatt. E fogalom olyan élő mikroorganizmusokat jelent, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségre. De mik is ezek a jótékony hatások?

Ha eltolódik az egyensúly
Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért támadások kivédésében - bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé.

Ez az eltolódás fogékonyabbá teheti a szervezetet olyan étel eredetű fertőzésekre, mint amit Salmonella, E. coli vagy Listeria is okozhat. Továbbá olyan emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet, mint a gyomorrák vagy a fekélyes colitis. A probiotikumok itt kapnak szerepet abban, hogy megfelelő mennyiségű bevitelük révén helyreállítsák a bélflóra felborult egyensúlyát és támogassák a védekező rendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet.

A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok - általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai -, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a kibontakozásra.
 
Szervezetünk bizonyítottan hatékony védőkatonái
A probiotikumok mögött húzódó tudományos elképzelés mára már elfogadottnak számít, ám csak a kétezres évek végén kezdődtek csak el olyan klinikai vizsgálatok, amelyek a probiotikus készítmények adott betegségre vonatkozó jótékony hatásait tesztelték.

A feljegyzett pozitív hatások közé tartoznak: akut hasmenés megelőzése gyermekeknél, antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása, olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritábilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása, az immunrendszer erősítése illetve az allergiák számának csökkentése.

2001- ben indult el egy EU támogatott, PROEUHEALTH nevű projekt, mely 16 európai ország kutatási partnereinek összefogásával célozta meg az egészséges bélben található baktériumok azonosítását, valamint változását az  évek múlása, a helytelen étrend és életstílus hatására.

A betegségmegelőző- valamint gyógyító szerep csak specifikus probiotikum törzsekre jellemző, más-más funkciót betöltve szervezetünkben. A PROEUHEALTH kimutatta, hogy bizonyos Lactococcus és Lactobacillus törzsek segíthetnek megelőzni a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit, az IBD-t, a Crohn betegséget; valamint csökkentették a bűnbak Helicobacter pylori mennyiségét, mely gasztritiszt, gyomorfekélyt valamint gyomorrákot is okozhat. Továbbá a fertőző hasmenést produkáló Salmonella typhimurium és Escherichia coli mennyiségét is bizonyítottan csökkentették.

Probiotikumok a polcoktól egészen a konyháig
A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a probiotikus jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött.

Egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsav kultúrák tenyészete, melyek 107/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 106 /g mennyiségben tartalmaz probiotikumokat. A probiotikus tejtermékeknek többféle, szervezetre gyakorolt jótékony hatása van.


Joghurt, kovászos uborka, sajt, savanyú káposzta - Ezek mind probiotikus élelmiszerek


Így járulhatnak hozzá a probiotikus termékek az egészség védelméhez:
- segítenek kialakítani és megtartani a bélflóra egyensúlyát;
- támogathatják az immunrendszert;
- rövidíthetik a hosszú tranzitidőt, vagyis a béltartalom bélcsatornán való áthaladási idejét, ezáltal segíthetik a székrekedés kezelését;
- enyhíthetik a hasmenés kellemetlen tüneteit;
- egyesek csökkenthetik a haspuffadást;
- csökkenthetik az ún. rossz, azaz LDL koleszterin szintet;
- valamint az ún. "utazók hasmenése" megelőzésére is jól alkalmazhatók.

Most már világosan látható, miért nagyon fontos, hogy napi rendszerességgel fogyasszunk probiotikus tejtermékeket és helyzetünket megkönnyíti, hogy mára számos, bizonyítottan probiotikus hatással bíró tejtermék néz vissza ránk a polcokról.

Probiotikus finomságok, amik színesíthetik az étrendet:
- a nap kezdéseként borítsunk le egy kis tálka zabpelyhet probiotikus joghurttal és szórjunk rá idénygyümölcsöket;
- kisétkezésre ehetünk egy kefirt korpás keksszel és rágcsálhatunk mellé hasábra vágott sárgarépát.
- vitaminokban gazdag téli zöldségekből, mint céklából, sütőtökből, zellerből, kínai kelből készíthetünk vitaminsalátát, melyhez tökéletesen dukál egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet, így tökéletes védőpajzzsal láthatjuk el szervezetünket az őszi-téli napokon  

Probiotikus étrend-kiegészítők
Probiotikumok azonban nem csupán a tejtermékekben, hanem étrend-kiegészítők formájában is kaphatóak. Ezeket a készítményeket általában - ugyanúgy, mint a különböző vitaminkészítményeket - kiegészítésként, leggyakrabban antibiotikum-kúra mellett alkalmazzák.

Alapvető különbsége abban rejlik, hogy míg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat; arról nem is beszélve, hogy egy pohár joghurt vagy kefir elfogyasztásával egyéb tápanyagokkal is gazdagítjuk szervezetünket, mint fehérjével vagy kalciummal, melyek kiemelt szerepet kapnak a fejlődésben lévő gyermekek étrendjében.

A probiotikumok táplálékai
A probiotikumokkal egyetemben gyakran hallhatjuk a prebiotikum kifejezést is. Ezek olyan emészthetetlen élelmiszer-alkotók, melyek előmozdítják főként a vastagbélben élő, a szervezetre kedvező hatást kifejtő baktériumok, a probiotikumok növekedését és hatékonyságát.

Ilyen tulajdonságú anyagok a fruktooligoszacharidok (FOS), melyek a természetben a gabonákban, vöröshagymában, banánban, mézben, fokhagymában, póréhagymában találhatók meg. Ezen kívül izolálható a cikória gyökeréből és enzimatikus úton a szacharózból is szintetizálható.

A FOS hatásai közé tartozik a bifidobacteriumok szaporodása, a kalcium felszívódás javulása, a széklet tömegének növekedése, a tranzitidő rövidülése, valamint a szérum lipidszint és a kórokozó baktériumok számának csökkentése. A szimbiotikumok a pro- és a prebiotikumok együttesét jelölik, amelyben összegződik a baktériumok és tápanyagainak előnyös hatása, így a maximális hatékonyságot éri el.

Probiotikumok a csecsemőknek és édesanyjuknak egyaránt
Köztudott, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkán kapnak bélfertőzést, légúti megbetegedést, és ha valamilyen fertőzés mégis kialakul, az enyhébb lefolyású. Az újszülött bélflóráját számos befolyásoló tényezővel együtt főként az anyai bélflóra határozza meg. Ezért jelentős a fermentált tejkészítmények fogyasztása a kismamáknak is, illetve a tranzitidő is lerövidíthető, ami enyhítheti a várandósság során gyakran előforduló székrekedést.

A csecsemők bifidogén bélflórájának kialakulása az anyatej oligoszacharid tartalmának köszönhető, mivel az anyatej nagy mennyiségben tartalmaz különböző szerkezetű, laktózból származtatható oligoszacharidot, amelyek bizonyítottan azonosak a bifidogén faktorral, prebiotikumokkal.

A vegyes táplálkozásra való áttérés során megváltozik a kialakult bélflóra összetétele és vegyes mikroflóra alakul ki, amit ezután számos  károsító tényező befolyásol, így nagy jelentőséget kap a probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása.

Olvasd el ezt is!
Nem csak az emésztést segítik, de a tüdőt is védik: Így hatnak a probiotikumok asztma és allergia ellen! »

Felhasznált források:
1. URL: http://www.eufic.org/ Food Today 03/2009
2. Dr. Barna Mária: Táplálkozási tényezők szerepe a csecsemők Bifidus bactérium bélflórájának kialakításában és megőrzésében, Védőnő 2008; 18:5-6.
3. Antal Emese: Probiotikumok – a legújabb kutatási eredmények, irányok és a jövő. Új diéta, 2008/1.
4. FAO/WHO Evaluation of health and nutritional properties of probiotics in food including powder milk with live lactic acid bacteria. Report of a Joint FAO/WHO Expert Consultation 2001.

Forrás: MDOSZ
Fotó: Pixabay