Hogyan és kiknek jár a pótszabadság? Mit kell figyelembe venni a pótszabadság megállapításakor? Mennyi pótszabadság jár a munkavállalónak? Mennyi a pótszabadság mértéke a gyermekek után? Mennyi pótszabadság jár az apáknak?
Kiknek jár a pótszabadság?
Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap, melyet fokozatosan növel (a 25. életév betöltésétől kezdve a 45. év betöltésével maximálva) az életkor alapján járó pótszabadság. A törvényben rögzített mérték szerinti pótszabadság illeti meg továbbá a munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után, az apát a gyermek születése esetén, a fiatal munkavállalót, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót. Megvizsgáljuk azt is, hogy az egészségkárosodott munkavállalók milyen feltételek teljesülése esetén jogosultak szabadságra ezen a jogcímen.
Gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ez a mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A gyermekek (aki a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek) után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti (így nem kell nyilatkozni arról - ahogyan korábban -, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában).
Fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
Szülő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs / az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van / a gyám / a nevelőszülő és a helyettes szülő / gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
Apáknak járó pótszabadság
Arra tekintettel, hogy a szülést követően az anyának a legnagyobb szüksége van a segítségre, és erősíteni kell az apa és a gyermek közötti kötődést is, az apát gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg. Rugalmasságot biztosító szabály, hogy e két hónapon belül az apa szabadon választhatja meg a kiadás időpontját. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Kedvező rendelkezés, hogy 2013. augusztus 1. napjától e körben nem érvényesül az arányosságra vonatkozó előírás, azaz az apa a gyermek születése esetén mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
A munkáltató az apát megillető és kifizetett pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal - március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig illetve december 31-éig - nyújthatja be a munkáltató székhelye szerinti megyei igazgatóságnak. Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.
Fiatal, föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalók pótszabadsága
A fiatal munkavállalót (18. életévét be nem töltött munkavállaló) továbbá, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A bírói gyakorlat szerint a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. (MK. 120.)
Egészségkárosodott munkavállalók pótszabadsága
Évenként szintén öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.
Az egészségkárosodással kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak is jár-e a rehabilitációs pótszabadság, vagy csak azoknak, akiknek egészségkárosodását rehabilitációs szerv állapította meg. Az egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a korábbi általános munkaképesség-csökkenés fogalmának. A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség-csökkenésnek, az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg.
Az alapszabadságra és a pótszabadságra vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés (nem a munkaszerződés) eltérhet akként, hogy azok mértékét magasabb munkanapban határozza meg a törvényihez képest. A pótszabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
Fotó: Freedigitalphotos.net
