Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet. Mi okozhat még szaglásromlást? Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet – hívta fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.

Az adjunktus szakember hozzátette, a szaglás zavara százból egy embert érint, leggyakrabban az orr- és a melléküregek betegségei, vírusfertőzés vagy fejtrauma áll a hátterében. Előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 60 év felett akár minden második ember is érintett lehet!

Panasz esetén első körben fül-orr-gégész szakorvost keressünk fel, aki az okok feltárása után kiválasztja a számunkra leginkább megfelelő terápiát - javasolta.

Mi minden okozhat szagláscsökkenést? 10 ok a tünet hátterében

1. A szaglósejtek újdonképződése ugyan egész életen át tart, ám az idő előrehaladtával, körülbelül hatvan éves kortól az utánpótlás mértéke jóval kisebb lesz, emiatt tehát idővel mindenképpen jelentkezik bizonyos mértékű szagláscsökkenés.

2. Ezenfelül a szaglórégiót érintő fejlődési rendellenességek, traumák, gyulladások, hormonális és anyagcsere betegségek is állhatnak a romlás hátterében.

3. Mivel a szagló receptor sejtek közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel, ezért különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök, szennyező anyagok, vagy például cigarettafüst is kiválthat szagláscsökkenést – hívta fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda.

4. Az adjunktus hangsúlyozta azonban, hogy a szagláscsökkenés mögött a leggyakrabban, az esetek mindegy negyedében az orr- és a melléküreg megbetegedései állnak, például orrpolip, orrsövényferdülés, orrmandula-megnagyobbodás, orr- és melléküreg-gyulladások.

5. Ezeket követik gyakoriságban a vírusfertőzések,

6. illetve a fejtraumák, fejet ért sérülések.

7. Ezek mellett fontos kiemelni, hogy akár neurodegeneratív kórképek - leggyakrabban Parkinson- vagy Alzheimer-kór -, illetve agyi tumor, gyulladás vagy sclerosis multiplex első jele is lehet a szaglászavar, ezért kulcsfontosságú a korai diagnózis.

8. Végezetül pszichiátriai kórképek,

9. vagy akár vitaminhiány,

10. illetve nyomelemhiány is szerepelhet az okok között.

Fontos az orvosi vizsgálat
Mivel a szaglóképesség megváltozását számos betegség kiválthatja, ezért a kivizsgálás is sokoldalú, gyakran a társszakmák bevonásával, valamint labordiagnosztika és képalkotó segítségével történik. Fontos a gondosan felvett kórelőzmény és a fül-orr-gégészeti vizsgálat, mely után szubjektív szaglásvizsgálati tesztet végeznek – mondta Dr. Krasznai Magda.

Az adjunktus szerint a fül-orr-gégészeti rendellenességek, például az orrpolip, az orrsövényferdülés vagy az orrmandula-megnagyobbodás által kiváltott szaglásromlás orvosolható a legegyszerűbben, többnyire műtéti úton. Akut orr- és melléküreg gyulladások vagy allergia esetén pedig főként gyógyszeres terápiát alkalmaznak.

Érdemes figyelni az életmódra is!
Fontos, hogy az orvosok tájékoztassák a pácienseket, hogy az életkor előrehaladtával bizonyos mértékű szaglásromlással mindenképpen számolniuk kell. Az adjunktus emellett hangsúlyozta, hogy érdemes minden olyan életmódbeli tényezőt kiiktatni, amelyről tudható, hogy hátrányosan befolyásolja a szaglást.

Ha például olyan helyen dolgozunk, ahol sok a vegyszer, javasolt orrmaszkot használni, és akár házilag elkészített sós oldattal rendszeresen orrot mosni. Az orrcseppek használata ugyanakkor ronthat a helyzeten, különösen, ha tartósítószert is tartalmaznak.

Forrás: Semmelweis Médiasarok
Fotó: dailymail.co.uk