Mi az a COPD betegség?
A COPD egy nem fertőző betegség, amely egyre romló légszomjat okoz a beteg számára. A COPD (krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedés) a tüdőbetegségek nagy csoportja, amelyekben a kilégzés nehezítetté válik a légúti szűkület miatt. A COPD-s betegek számára a mindennapi tevékenységek komoly kihívássá válnak.
Sokan nem is tudják, hogy COPD betegségük van
Hazánkban százezrek élnek COPD-vel és sokan közülük nem tudják, hogy ez a betegségük. Szenvednek a tünetektől és életminőségük csökkenésétől. Mivel nem kapnak megfelelő kezelést, az állapotuk gyorsan romlik.
Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet adatai alapján 2015-ben a tüdőgondozó hálózatban 183 800 COPD-s beteget tartottak gondozásban. A hazai dohányzási mutatók és a nemzetközi adatok alapján becsült számnak ez csak az egyharmada, óriási azon betegek száma, akik akár súlyos COPD-vel élnek, de ez nem került felismerésre.
Kiket érint a betegség?
Lehet, hogy COPD-je van,
- ha : a rizikó tényezők valamelyike érinti:
- dohányos vagy dohányos volt
- poros, gázos/gőzős munkahelyen dolgozik
- otthonában füstnek van kitéve
- b. 40 évesnél idősebb és
- c. COPD-re utaló tünetei vannak:
Mik a COPD betegség tünetei?
- tartós köhögés
- rendszeres köpetürítés
- légszomj, nehézlégzés jelentkezik, ha fizikai aktivitást végez pl:
- lépcsőn megy
- kutyát sétáltat
- vásárol
- mosdik, öltözködik.
Hogyan lehet kiszűrni a COPD betegséget?
A korai felismeréshez a rizikócsoportba soroló kérdőív és egy szűrő légzésfunkció elégséges, akár a háziorvosi praxisban elvégezhető és COPD gyanú esetén a beteg szakellátásba, tüdőgondozóba irányítható a diagnózis felállítására, stádium besorolásra és a gyógyszerelés megkezdésére.
A COPD diagnózisának felállításához légzésfunkciós vizsgálatra van szükség. A vizsgálat fájdalommentes, néhány percet vesz csak igénybe. A vizsgálat során azt mérik, hogy a beteg mennyi levegőt képes kifújni a tüdejéből és ebből mennyit fúj ki az első másodpercben maximális erőkifejtés mellett. A kutatók azért dolgoznak, hogy a COPD-t már korai állapotban felismerhetővé tegyék, ne csak akkor, amikor a légzésfunkció már beszűkült.
Hogyan lehet megelőzni a COPD betegséget?
A betegek lelassíthatják és akár meg is állíthatják a betegség előrehaladását, ha csökkentik a rizikótényezőket. A dohányosok számára a leghatékonyabb módszer a COPD megelőzésére és az előrehaladásának, romlásának lassítására a dohányzás abbahagyása”, mondja Claus Vogelmeier, a GOLD Tudományos Bizottságának elnöke. „Sohasem túl késő abbahagyni a dohányzást”.
A GOLD vezetői hozzáteszik, hogy nem csak a cigaretta, hanem a dohányzás egyéb formái, így a vízipipázás is veszélyesek a tüdők számára. Sőt, mivel az elektronikus cigaretta tüdőre gyakorolt potenciális káros hatása nem ismert, további információkig ezeket a hagyományos cigarettákkal azonos módon ajánlják besorolni. Hasonlóan, az elektronikus cigaretták leszokás támogatásban való szerepét még nem határozták meg.
Dohányzás leszokás támogatás
A hazai leszokás támogatási vonal, a 06/80/44-20-44 ingyenesen hívható zöld szám (de ugyanitt csörög a cigarettás dobozokon található szám is), amin üzenetrögzítőn megadott név és telefonszám alapján kapcsolatfelvétel történik és egy 4-6 alkalomból álló, a WHO evidenciákkal működtetett leszokás támogató motivációs programot vehetnek ingyenesen igénybe a leszokni vágyók és a tüdőgondozókban elérhetőek az egyéni leszokás támogató programok.
Hogyan lehet kezelni a COPD betegséget?
A COPD kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a betegség korai stádiumában kezdődik. De a betegség minden stádiumában van elérhető kezelés, amellyel a légszomjat s egyéb tüneteket csökkenteni lehet és segíteni a betegeket, hogy teljesebben éljék mindennapi életüket.
Kezelés nélkül a COPD általában progresszív betegség, és ahogy a betegség előrehalad, a betegnél légszomj lép fel a mindennapi tevékenységei végzése során, pl. lépcsőn járáskor, kutyasétáltatáskor, de akár a reggeli mosdás, öltözködés során.
A COPD vezető halálok lesz
Horváth Ildikó a COPD világnapja (november 16.) alkalmából tartott rendezvényen előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2020-ra ez a betegség a harmadik vezető halálok lesz.
COPD regiszter - Miért fontos a betegségre vonatkozó adatok összegyűjtése?
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság COPD regisztert indított idén annak érdekében, hogy a betegség fő jellemzői, a súlyosság a diagnózis felállításakor, gyógyszerelési igény részletesen látható, elemezhető legyen.
A Regiszterbe bekerült adatok alapján a betegek kétharmada légszomjjal küzdve, panaszosan kerül már felismerésre, kb. egy harmaduknál már a légzésfunkciójuk több mint fele elveszett. Közel egyforma a férfiak és nők aránya az új betegek között, átlagéletkoruk 62 év és a diagnózis felállításakor a betegek közel kétharmada dohányos volt.
A szakember hozzátette, ez a részletes, szervezett adatgyűjtés olyan kutatható adatbázist eredményez, amely a későbbi egészségpolitikai döntéshozatalt, a dohányzásról leszoktatással kapcsolatos fejlesztéseket, gyógyszerár-támogatási politikát, a prevenciós-rehabilitációs erőfeszítéseket, valamint a végstádiumú COPD-s betegek ellátásának fejlesztését támogathatja.
Hárommillióra nőhet a krónikus betegségben szenvedők száma
Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár arról a Magyarországra jellemző demográfiai helyzetről beszélt, amelynek alapján néhány évtizeden belül hárommillióra tehető majd a krónikus betegségben szenvedők száma.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány célul tűzte ki az egészségben eltöltött évek számának két évvel történő emelését, és ezzel összefüggésben szerinte nem lehet elégszer hangsúlyozni a népegészségügyi programok fontosságát.
Fotó: pixabay.com
Forrás: MTI, Daylight Média