Többségünk életében nagy valószínűséggel lesz néhány olyan eset, hogy sérült, gyámoltalan madarat találunk. Bár törékenynek tűnnek, valójában a madarak jelentős tűrőképességgel és életerővel vannak megáldva, ezért ha a megfelelő lépések szerint cselekszünk, nagy eséllyel megmentjük az életüket. De mik ezek a lépések?

Ha röpképtelen, láthatóan sérült vagy mozdulatlan madarat találunk, elsősorban arra kell törekednünk, hogy eljuttassuk a lehető legközelebbi madármentő állomásra. 

A madármentő szolgálatok megyékre lebontott listáját itt találod.

 

Addig pedig a következőket tegyük:
 

1. Mérjük fel a helyzetet!

Milyen madárról lehet szó? (A nagyobb méretű madarakkal óvatosan bánjunk, mert már komoly sérüléseket tudnak nekünk okozni.) 
Milyen az állapota? (A gubbasztás, fénytelen szem, a letargia, a lihegés és a felborzolt tollazat elég rossz jel.)

 

2. Fogjuk meg a madarat!

Ha a madár elfér a markunkban, nincs olyan nehéz dolgunk. Nagyobb madár esetében azonban egy alkalmas tárggyal (pokróc, törülköző, rongy, ruhadarab, vagy akár lombos ág) próbáljuk letakarni és beemelni egy megfelelő méretű papírdobozba (ha ilyen nincs nálunk – ami esélyes -, átmeneti időre más is megteszi, kisebb állatketrec, egyéb tároló.)
A fej letakarása általában nyugtatólag hat rájuk. Ne fölülről közelítsük meg a madarat, mert az számára félelmetes, ehelyett guggolva közeledjünk!

 

3. Gondoskodjunk a megfelelő elhelyezésről!

Az imént említett papírdoboz a legjobb megoldás, mielőbb keressünk ilyet otthonunkban vagy ahol éppen tartózkodunk. A dobozt sok kis szellőző lyukkal lássuk el, és tartsuk napfénytől védett, kiegyenlített hőmérsékletű, csendes, nyugodt helyen. A doboz alját kibélelhetjük újságpapírral, szénával, fűvel, ami fontos az ürülék felszívásához, így a madár tollazata aránylag tiszta marad. Ha napokig nálunk marad a madár, rendszeresen cseréljük az almot! A doboz két oldalát átszúrva és egy ágat, botot keresztülvezetve kapaszkodót tudunk nyújtani a madárnak - ha pedig képes megállni rajta, az az állapotára nézve is jó jel.

 

4. Ne akarjuk mi meggyógyítani!

A sérülések felmérése és ellátása szakember feladata. Ezért a cél a madár mielőbbi eljuttatása profikhoz.

 

5. Etetni, itatni csak körültekintéssel!

Ha rövid időn belül szakemberhez juttatjuk a madarat, nem szükséges etetni. Ez alól kivétel lehet, ha az állat napok óta éhezik. Ekkor a mell közepén végighúzódó szegycsont pengeszerűen élesnek érződik.
Tilos bármilyen eszközzel vizet erőltetni a madarak csőrébe! Fennáll a fulladás veszélye, különösen a fiókák esetében. A mozgásra nehezen képes madarak vagy a fiókák itatásának biztonságos módja, ha a kínált eledelt vízbe mártjuk. Emellett kis lapos tálkában is elhelyezhetünk vizet a doboz alján.

 

6. Éhező madár elsősegély-etetése

A kis falatokat - melyeket előzőleg mártsunk vízbe - csipesszel tudjuk legkönnyebben a torkához juttatni. Nem szabad nagy mennyiséget erőltetni, inkább többször keveset.

Amit a madárnak adhatunk:

- túró-reszelt sajt-főtt tojás keveréke
- forrázott lisztkukac
- macska konzervhús
- nyers marhaszív (aprítva)

Szőlőcukor-porba is márthatjuk az első etetés falatkáit.

 

7. Ablaknak ütközött madarak

A már említett papírdoboz vagy ketrec jó megoldás, melyben hagyjuk a kábult madarat pihenni 1-2 órán át. Ha ekkor sem tud repülni, tartsuk még bent 1-2 napot, de ekkor gondoskodjunk a vízről és ennivalóról. Ha még ekkor sem repül vagy furcsán viselkedik, keressünk fel madármentő szolgálatot. 

Mit tegyünk, ha beteg, vagy sérült sünit találunk? - Sündisznó-mentési kisokos!

 

Forrás: mme.hu
Fotó: Freepik