Hogyan szűnhet meg a munkaviszony? Mik lehetnek a felmondás okai? Mikor van felmondási védettség? Mennyi a felmondási idő? Kell-e felmondáskor végkielégítést fizetni?

Ki szüntetheti meg a munkaviszonyt?
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással (a felmondást a régi Mt. rendes felmondásnak hívta).
A felmondást a munkáltató köteles indokolni és a munkavállalót a jogorvoslati lehetőségéről kioktatni (azaz, ha nem ért egyet az indokolással, munkaügyi bírósághoz fordulhat).

A munkaviszony megszüntetésének oka
A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (pl. bizalomvesztés, munkából való rendszeres késés, hanyag munkavégzés, munkahelyen kívüli italozó, rendezetlen életmód), képességével (egészségügyi, szakmai alkalmatlanság, magatartásbeli összeférhetetlenség) vagy a munkáltató működésével (átszervezés, létszámcsökkentés, minőségi csere) összefüggő ok lehet.
Az indokolás elmaradhat, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül (amennyiben ennek ellenére a felmondás mégis tartalmaz indokot, ahhoz a munkáltató kötve van, egy esetleges munkaügyi perben bizonyítania kell tudni).

Végkielégítés
Lényeges új szabály tavaly július óta, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a felmondást a munkavállaló képességeire, illetve magatartásával összefüggő okra alapítja, mentesül a végkielégítés megfizetésének kötelezettsége alól.

Felmondási tilalmak
A felmondási tilalmak kizárják a munkáltató felmondási jogának gyakorlását, ezek a következő esetek: várandósság; szülési szabadság; a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság; a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés; a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapnak a tartama.

Védelmi ok
A védelmi oknak általában a felmondás közlésekor kell fennállnia, csoportos létszámcsökkentés esetén pedig akkor, amikor a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót tájékoztatja.

Kivétel a felmondási tilalom alól
Amennyiben a munkáltató a felmondási tilalom ellenére felmondást közöl a munkavállalóval, az jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősül, és alkalmazni kell annak a jogkövetkezményeit (elmaradt jövedelem, esetleges felmerült kár megtérítése).
A tilalom csak a munkáltatói felmondásra vonatkozik, minden más módon megszüntethető a munkaviszony, így pl. a munkavállaló kismama lényeges kötelezettségszegésére tekintettel azonnali hatályú felmondással is.

Felmondási idő
A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával). Ezekben az esetekben tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye (munkaviszony megszűnése) nem következik be, mivel a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, hogy mikor ér véget a tilalmi időszak (pl. mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért jognyilatkozatában naptárilag alkalmas módon nem tudja megjelölni sem a felmondás idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondás idő a tilalom után kezdődik.

Védett korú munkavállalók
Egyes munkavállalóknak bizonyos indokokkal nem lehet felmondani, illetve a felmondás előtt más állást kell felajánlani részükre: ők a védett korúak, a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő apák, a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók.

Így a nyugdíj előtt álló munkavállalók (védett korúak) munkaviszonyának – a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli – megszüntetése az új Mt szerint is csak külön feltételekkel lehetséges. Ilyen korlátozást jelent, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (magatartással indokolt „rendkívüli ok”). A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor is felmondhat a munkáltató, ha a szervezetnél, illetve a munkaszerződésben meghatározott (ennek hiányában szokás szerinti) munkahelyén nincs más, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő apákra is a fenti szabályokat kell alkalmazni, feltéve, hogy nincsenek szülési vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon, ebben az esetben teljes felmondási tilalom alatt állnak.

Mikor jogszerű a felmondás?
A felmondás akkor jogszerű, ha az világos, pontos (pl. amennyiben a munkavállaló trágár kifejezéseket használ kollégáival szemben, célszerű ezeket tételesen megjelölni, továbbá, hogy kivel szemben, mikor, stb., még ha nyomdafestéket sem tűrő jellegűek), okszerű, abból megállapítható, hogy a továbbiakban miért nincs szükség a munkáltatónál a munkavállaló munkájára, a bizonyítás terhe egy munkaügyi perben a munkáltatón van.
A felmondási indokok utóbb nem bővíthetők, ezért nagyon lényeges a felmondás precíz megfogalmazása, akár szakember segítségével is.

Azonnali hatályú felmondás
Fontos tudni, hogy a munkáltató a felmondás közlését követően, a felmondási idő alatt is élhet azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondás szünteti meg, így a felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (nem jár végkielégítés, és a felmondási időarányos része sem).