Sokan hiszik azt, hogy ha elkerülik a házasságkötést, akkor kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint akik kimondják az igent az anyakönyvvezető előtt.

A házastársi tartás
Bár az élettársi kapcsolatból született gyermekek elhelyezése, tartása és a velük való kapcsolattartás rendezésének szabályai teljesen megegyeznek a házassági kapcsolatból született gyermekekével, mégis vannak szabályok, amelyek különbséget tesznek a két jogintézmény között. Az egyik legjelentősebb a házastársi tartás. Míg a házastársaknál válás esetén a feleség is kaphat tartásdíjat – amíg arra önhibán kívül rászorul - addig az élettársaknál erre nincs lehetőség. Márpedig ha valaki évekig otthon van az élettársa gyermekével, utána a munkaerő-piacon való elhelyezkedés nagyon nehéz neki is. A gyakorlat nélkül töltött évek és az hogy egy-két gyermekről gondoskodnia kell, szinte teljesen ellehetetlenítik, hogy megfelelő fizetésért tudjon dolgozni.

Lelépési díj
A másik fontos különbség, hogy míg az ingatlant elhagyó házastárs ’lelépési díjra’ jogosult, addig az élettársak tekintetében ez nem jár.  Ha a feleség költözik el a férje különvagyoni ingatlanából, igen szép összegre számíthat, mint a lakáshasználati jog ellenértéke. Ha másik ingatlant nem is tud venni belőle, akkor is egy megfelelő kiindulási alap a lakhatásának a biztosítására. Az élettárs lakáshasználata viszont ellenérték nélkül bármikor megszüntethető.
Sokan azért nem házasodnak össze, mert azt hiszik, így nem lesz közös vagyon. Sajnos az élettársi vagyonjogi perek kb kétszer annyi ideig tartanak, mint a házassági vagyonjogi perek. Mivel az élettársak jövedelmük arányában szereznek közös tulajdont, ezért hosszas bizonyítási eljárást igényel csupán az, hogy kinek mekkora volt a bevétele az életközösség időtartamára – hiszen a legritkább esetre jellemző az, hogy mindkét fél munkabérből él. Nagy kockázata van annak is, ha nem lehet megállapítani a jövedelmeket, mert ekkor 50-50%-os szerzést írt elő a törvény.

A különvagyon haszna
Jelentős különbség az is, hogy míg a házastársaknál a különvagyon haszna közös lesz – pl a férj különvagyonát képező vállalkozás nyeresége közös – addig élettársaknál nincs ilyen szabály. Tehát ha az egyik fél különvagyoni vállalkozásából élnek a felek, vagy különvagyoni ingatlanát kiadják, ezek a bevételek és a rajtuk szerzett vagyontárgyak sem  lesznek közösek.

Adósság
Egy terület van, ahol vagyonjogi szempontból jobban jár az élettárs, az pedig az adósságok kérdése. Míg házastársaknál az adósság akkor is közös, ha azt  csak az egyik házastárs vette fel, és a másik nem is tudott róla, addig az élettársakat nem sújtja ez az igen szigorú szabály. Tehát az osztozkodásnál nem érheti őket kellemetlen meglepetés, miszerint a közös vagyont számtalan  - általuk nem is ismert – adósság terheli, míg a házassági vagyonközösség megszüntetése során ez sajnos igen gyakori.

Öröklés
Bár az új Ptk változtatni fog ezen, jelenleg az élettárs nem örököl – így nincs jogi akadálya annak, hogy a tulajdonos élettárs halála után az örökösök kirakják abból az ingatlanból, amiben esetleg előtte évtizedekig lakott.

Jobban járnak az élettársak?
Összességében tehát elmondható, nem jobb az élettársak helyzete, aki az elváláskori válóper megspórolása miatt nem házasodik, annak csalódnia kell. Élettársaknál pont úgy bírósági döntés kell a gyermekek elhelyezéséről, tartásáról és a velük való kapcsolattartásról – tehát a ’válóper’-t ők sem ússzák meg – ha pedig vagyonjogi vita van, azt szintén bíróság dönti el.