Balassa Olívia mentálhigiénés szakember praxisában nem egy nagyszülő panaszkodott már hasonló esetre, pedig a nagyszülői kapcsolattartásnak jogi szabályozása is van - erről beszél egyszerűen és közérthetően a mediátor.
Nagyszülő kapcsolattartási joga - Hogyan szabályozza a törvény?
A gyermek joga, hogy a nagyszüleivel kapcsolatot tartson
A törvényi szabályozás a gyermek szemszögéből való megközelítést használja, hiszen a kiskorú gyermek az, akinek érdekét, jogait védeni kell mivel még nem nagykorú saját dolgainak ügyvitelében érdekei érvényesítésében eljárni nem tud.
A gyermeknek joga, hogy nagyszüleivel személyes kapcsolatot tartson fenn. A kapcsolattartást a területileg illetékes gyámhatóság szabályozza, de csak akkor, ha a gyermek szülei és nagyszülei ebben nem tudnak megegyezni. Amennyiben igen, a gyámhivatal az ő egyezségüket hagyja jóvá. Természetesen ellenkező esetben is nyújt segítséget a jog: megvonja a kapcsolattartási jogot a nagyszülőktől, ha ők magatartásukkal, cselekedeteikkel ártanak az unokájuknak.
Mi a gyakorlat elvált szülők esetén?
Ha a gyermek szülei elváltak, akkor a külön élő édesapa, ritkább esetben édesanya szülei az elvált szülő leszabályozott kapcsolattartási idejében találkozhatnak unokájukkal. A gyermek láthatásának nem szabhat gátat, ha a szülők és a nagyszülők között rossz viszony van. A nagyszülő unoka kapcsolattartásban kizárólag a gyermek érdeke a mérvadó. A bírói gyakorlatban általában havonta egy hétvége ilyenkor is megilleti kapcsolattartásra unokájával a nagymamát és a nagypapát.
A nagyszülőnek megítélt kapcsolattartás általában havi 1-2 alkalom
- Igaz az, hogy a nagyszülők általában az elvált szülők idejében szokták meglátogatni az unokát. De kétségtelen tény, hogy ettől függetlenül is van joga, hiszen előfordul bizony olyan, hogy az adott szülő és a nagyszülő rosszban vannak. Ilyenkor külön kapcsolattartási alkalmat kell adni a nagyszülőnek - teszi hozzá dr. Illés Fanni családjogi szakértőnk.
- Ekkor a nagyszülő az illetékes gyámhatósághoz fordulhat s ott kérheti a kapcsolattartást. Ilyenkor a gyámhatóság mintegy úgy jár el mint a bíróság, beidézi a feleket, meghallgatja, netán a nagyobb gyermek esetében pszichológus szakértőt rendel ki. És ha feltárásra kerül, hogy a nagyszülő olyan személyiség, aki káros hatással a gyermekre nincs, és alkalmas a kapcsolattartásra, és a gyermek is akarja - ha olyan nagy hogy tud nyilatkozni- akkor bizony kiadják kapcsolattartásra, még ha a szülő bosszúra is vágyik. A kapcsolattartás gyakorisága egyedi, ügyenként változó. Nagy átlagban a nagyszülőnek megítélt kapcsolattartás havi egy-két alkalom/nap, ami szerintem kevés, főleg ha korábban jó és szoros volt a kapcsolat - fűzi hozzá magánvéleményét dr. Illés Fanni.
Szakértők:
Balassa Olivia mediátor, mentálhigiénés szakember
dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: FreedigitalPhotos