Szülőtartás - nem újkeletű a fogalom, de idén nyáron elfogadták a jogalkotók a vonatkozó szigorításokat, így érdemes összefoglalni a tudnivalókat. Ki jogosult rokon- vagy szülőtartásra? Kitől követelhető tartásdíj? Mi a tartásdíj mértéke? Mennyi időre szól a tartásdíj? Mi alapján dönt a bíróság vita esetén?

Szülőtartás - nem újkeletű a fogalom, de idén nyáron elfogadták a jogalkotók a vonatkozó szigorításokat, így érdemes összefoglalni a tudnivalókat. Ki jogosult rokon- vagy szülőtartásra? Kitől követelhető tartásdíj? Mi a tartásdíj mértéke? Mennyi időre szól a tartásdíj? Mi alapján dönt a bíróság vita esetén? MI az az érdemtelenség? Családjogi szakértőnk, Dr. Illés Fanni összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

Szülőtartás, rokontartás - Ki kötelezhető rá és ki az aki érdemes rá?

1. Ki jogosult rokontartásra?
A magyar Polgári Törvénykönyv értelmében a gyermeknek a szülőjével szemben tartási kötelezettsége áll fenn. A rokontartásra való jogosultságot a következőképpen fogalmazza meg a törvény: „Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.”

2. Mely szempontok a meghatározóak?
A szabályozásból jól látható, hogy az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Vizsgálandó szempontok tehát a rászorultság és az önhiba hiánya. A rászorultság körében vizsgálni kell, hogy a szülőnek van-e jövedelme, nyugdíja stb..., illetve egyéb vagyontárgya, amelyből a saját eltartását teljesen vagy részben biztosítani tudja. Ezen felül vizsgálni kell még az önhiba hiányát, azaz hogy nem hibás-e a szülő abban, hogy olyan rossz anyagi körülmények között van. Ezt kell tehát bizonyítania a rászorulónak.

3. Kitől lehet ezt a bizonyos tartást követelni?
A rászorult elsősorban a házastársától, volt házastársától vagy volt élettársától követelhet tartást. Ha ilyen nincs, vagy van ugyan de nem képes a tartás megfizetésére, akkor az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben a tartási kötelezettség. Azaz a szülőt a gyermeke köteles eltartani. Ha nincs gyermeke, akkor távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani. A tartásra jogosulthoz közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

4. Mikor dönt a bíróság a szülőtartásról?
Ha a jogostul szülő és a kötelezett gyermek/gyermekek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor bíróság dönt az ügyben, az összes körülmény alapos feltárását követően. Ilyen jellegű tartási pereknél tüzetesen vizsgálni kell a tartás fizetésre kötelezett fél helyzetét is, azaz hogy a tartás megfizetésére anyagi helyzeténél fogva alkalmas-e.

A gyermek a saját szülőjének eltartására csak akkor köteles, ha a tartás megfizetése nem veszélyezteti egyrészt a gyermek saját megélhetését; másrészt a szülőt megelőző más személy eltartását (nevezetesen a tartás megfizetésére kötelezendő gyermek háztartásában élő kiskorú gyermekekét, azaz az unokákét).

5. Mi történik több gyermek esetén?
Abban az esetben, ha egy szülőnek több gyermeke is van, akkor a tartás megfizetése a gyermekek között, jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintettel oszlik meg. Aki a szülőjét természetben gondozza-ellátja, azt figyelembe kell venni az eltartó javára. Amennyiben a szülő valóban rászorult és a gyermek valóban teljesítőképes, akkor a tartás összegét a jogosult indokolt és igazolt szükségletei alapján és a kötelezett teljesítő képessége alapján határozzák meg.

6. Mennyi a tartásdíj összege?
A tartásdíj határozott összegben kerül megállapítására, amely havonta előre esedékes. A tartást a kötelezett elsősorban pénzben köteles szolgáltatni. A tartás mértéke mindig az adott esetre szabva kerül megállapításra, figyelembe véve a rászorult korát, egészségi állapotát. De bármelyik fél kérelmére a bíróság a tartás szolgáltatásának más módját is elrendelheti, ha ez ellen egyik fél sem tiltakozik (pl: természetbeni gondozás).

7. Milyen időtartalma terjed ki a szülőtartás?
A bíróság a tartásdíj teljesítését határozatlan időre állapítja meg. Hacsak annak teljesítése valamely feltétel bekövetkezése folytán határozott időben meg nem állapítható.

8. Érdemtelenség, azaz a szülő is lehet érdemtelen a tartásra, de mely esetekben?
Minden esetben, ha arra a kötelezett fél hivatkozik, vizsgálni kell az úgynevezett érdemtelenséget. A törvény értelmében a tartásra érdemtelen az, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el.

Fontos szabály azonban, hogy ha a szülő a gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, akkor a gyermek csak a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére. A törvény nem határozza meg egészen pontosan, hogy mi is az a kirívónak súlyos magatartás, azt a bíróság mérlegeli az adott esetben, figyelembe véve a társadalom által elfogadott erkölcsi normákat.

Szerző: Dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay