A jövő héten az általános iskolákban beköszönt a téli szünet; és a Szentestére is már csak két hetet kell várni. Ilyenkor a szülőket a munkahelyen is jobban megterhelik, szegény gyermekeknek is egyre többet-jobban kell teljesíteniük az évzáró dolgozatok miatt. Mindenki eszét vesztve rohan, amikoris beköszönt a téli szünet, és hirtelen senki nem tudja, hogy pontosan mikor kinél tölti a gyermek az ünnepeket.

 

Annak ellenére, hogy ebben az időszakban a bíróságok is bezárnak, mégis izzanak a telefonvonalak az ügyvédi irodában; kétségbeesetten hívnak, hogy mi is szerepel a bírósági végzésben. Hiszen az ember nem szívesen tárolja azt a bizonyos bírósági végzést a kandalló tetején bekeretezve. Az évek során elvész, elfeledik, vagy csak épp minden évben másképp egyeznek meg a szülők.

 

Ha vita merül fel a szülők között az időszakos kapcsolattartás rendjét illetően, akkor a jogerős bírósági végzést kell betartani, szóról szóra. Időszakos kapcsolattartásnak számít most a téli szünet, illetőleg az elkövetkezendő tavaszi és nyári szünet, végül az őszi szünet. Általában erre az időszakra esnek a kettős ünnepek is, amely bonyolítja a helyzetet.

 

Vegyünk egy példát, amelyet alapesetben elrendel a bíróság: téli szünet első fele a gondozó szülőt illeti meg, amíg a második felében a különélő szülő jöhet a gyermekért és tarthatja vele a kapcsolatot. A kettős ünnep tekintetében pedig az a joggyakorlat, hogy annak első napja a gondozó szülőt, amíg a második napja a különélő szülőt illeti meg. A kettős ünnepet jogilag külön kell kezelni a téli szünettől, ilyen értelemben a kettős ünnep nem a téli szünet része. Arra ügyeljünk, hogy a kettős ünnep, jelen esetben a Karácsony második napja /amely december 26/ nem feltétlenül esik egybe a téli szünet forduló napjával. Ez esetben a szülők vagy a végzést követik szó szerint -ekkor megeshet, hogy a gyermeket ide-oda rángatják-, vagy szóban megegyeznek, hogy hogyan osztják meg a kapcsolattartást, és elég legyen csak egyszer utaztatni a gyermeket. 

 

A szünet megosztása akkor igényel nagyobb kompromisszumkészséget a szülőktől, ha egyik fél vidéken, vagy külföldön él. Ha valamelyik szülő tartósan egy távoli városba, vagy külföldre költözik, akkor érdemes a kapcsolattartás újrarendezését kérni az illetékes gyámhatóságtól, ezzel megelőzendő a konfliktusokat. Megesik, hogy a felek megállapodnak szóban valamiben, a különélő szülő megveszi a vonatjegyet, repülőjegyet, megérkezik, ott áll a kapuban hogy átvehesse a gyermekét, de nem nyit neki senki ajtót. Ilyenkor ki téríti meg az útiköltségét? És hogyan pótolhatja a tőle jogtalanul megfosztott kapcsolattartási időt? Minden ilyen esetben a gyámhatóság az úgynevezett végrehajtó szerv, azaz hozzájuk lehet fordulni, ha a másik féllel a kapcsolattartás pótlásában megegyezni nem tudtunk.

 

Megjegyzem, a végzések értelmében általában 48 órán belül értesíteni kell a másik felet a kapcsolattartás akadályáról, annak elmaradásának okáról, körülményeiről. Tanácsolom, hogy ezt írásban (sms, e-mail) tegyük meg, hogy később jó szándékunk bizonyítható legyen. A szóbeli egyezségek be nem tartása körében kiemelném, hogy alapvetően a kapcsolattartást rendező végzés a követendő és a végrehajtható; így ha egyik fél nem tartja be szóbeli ígéretét, az sajnos nem tartatható be vele.

 

Végül ne feledjük, a kapcsolattartásra jogosult szülőt zavartalan kapcsolattartás illeti meg. Így azt tanácsolom, hogy az épp kapcsolattartáson levő gyermeket ne zaklassuk, ne keltsünk benne bűntudatot, érezze jól magát a másik szülőjével is, hiszen a szülők különválása ellenére ne érezze úgy a gyermek, hogy elveszítette a szüleit.

 

 

Fotó: Freedigitalphotos.net