Melyek azok a tipikus gyógyszerek, melyek használatától könnyen függőség alakulhat ki? Gyakran a receptre felírt gyógyszereken is „rajta felejtődnek” a betegek. Gyógyszerész szakértőnk tévhit eloszlató írása gyógyszerfüggőségről és azok lehetséges következményeiről. A jelenlegi piacorientált világban a reklámok, a marketing eszközök kifejezetten a függőségek kialakítását célozzák. A gyógyszerek, gyógyhatású termékek, étrend kiegészítők rendszeres szedése, mondhatni, népszokássá vált.

Kevesen tudják, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerekhez, gyógyhatású termékekhez, természetesnek reklámozott étrend-kiegészítőkhöz is hozzá lehet szokni, azokkal is kialakulhat függőség. Az egyénre és a társadalomra azonban a legveszélyesebbek egyes kizárólag orvosi rendelvényre beszerezhető medicinák, kábító fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók - mondja dr. Matejka Zsuzsanna gyógyszerész szakértőnk.

Mikor beszélünk hatóanyag függőségről?
- A beteg csak a szer hatása alatt tudja pszichésen és/vagy fizikailag jól érezni magát (fizikai és psychés dependencia)
- Ugyanazon hatás eléréséhez idővel egyre nagyobb adagra van szükség (tolerancia fokozódás)
- A szer hirtelen elvonása súlyos, akár életveszélyes elvonási tüneteket okozhat



Ezen klasszikus függőségi kritériumok a kábítószerekkel, partydrogokkal, alkohollal alakulhatnak ki. A világszerte nagyon kiterjedten használt BENZODIAZEPIN származék és a benzodiazepin receptorokon ható, de nem BENZODIAZEPIN származék altatók, nyugtatók (Z-szerek) krónikus alkalmazása következtében szintén kialakulnak a klasszikus függőségi kritériumok, de ezek súlyossága és társadalomra való veszélyessége elmarad a psychotrop kábítószerektől és az alkoholtól.

A napi gyakorlatban nagyon sok olyan, főként idősebb beteg van, akik 10-15 éve ugyanazzal az egy szem altatóval tudnak elaludni, holott nyilvánvaló, hogy ez döntően már csak placebo hatás.

Hozzászokást okozó, recept nélküli gyógyszercsoportok

1. Hashajtó - szedése mellett a folyadékbevitelre is ügyelni kell
A székletürítési nehézségekkel küzdők körében gyakori a hashajtók folyamatos szedése, ami a bélrenyheséget ördögi körben fokozhatja, de az alkalmazott szer típusától függően elektrolit- és vitaminhiányt is okozhat. A hashajtók szedése helyett a táplálkozási szokások megváltoztatása mellett, főként az idős betegeknél, fontos a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitelre is felhívni a beteg, vagy a hozzátartozók figyelmét.

2. Emésztő enzim készítmények - sokan fogyasztják feleslegesen
Hazánkban főként a hasnyálmirigy emésztő enzimeket tartalmazó készítmények indokolatlan használata tapasztalható a gyakorlatban. Valójában nagyságrendekkel kevesebb olyan beteg van, aki enzimpótlásra szorul, mint ahányan ezeket a készítményeket fogyasztják. Sok esetben csak arról van ugyanis szó, hogy a túlzott mennyiségű, túlságosan nehéz ételek fogyasztása átmenetileg relatív enzimhiányt okoz, és az emiatt jelentkező kellemetlen tüneteket akarják megszüntetni enzimpótlással.

3. Orrcseppek - a hozzászokás ördögi kört alakít ki
A különböző okok miatti orrfolyás ellen használt készítmények rendszeres alkalmazása károsítja az orr nyálkahártyát, és emiatt állandósul a váladékozás a orrban, ami a beteget az orrcseppek folyamatos használatára ösztönzi. Végeredményben ördögikör-szerű hozzászokás alakul ki.

Gyógyszerfüggőség receptre

Számos olyan gyógyszercsoport van, amelyekhez a betegek csak receptre felírva juthatnak hozzá. és mintegy rajta felejtődnek a készítményeken.
Ez a jelenség általában akkor jön létre, amikor a kórházi zárójelentésben, vagy szakorvosi vizsgálat alkalmával javaslatot tesznek a háziorvosnak egy gyógyszer felírására. Ennek kapcsán az alapellátó orvosnál bekerül a javasolt készítmény a beteg számára rendszeresen felírandó gyógyszerek közé, és ott is marad.

4. Tévhit, amiről a reflux betegeknek tudniuk kell
A mindennapi gyakorlatban ez szokott előfordulni a fekély, reflux betegség ellen kúraszerűen alkalmazandó PROTONPUMPA gátlókkal. Ezekről a köztudatban az a tévhit, hogy savközömbösítők, holott a gyomorban a sósav termelődését gátolják. Folyamatos alkalmazásuk az emésztési folyamatból lényegében kiiktatja a sósavat, ami a gyomor bélrendszer normális működésében nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Károsodik a bélrendszer baktériumflórája, a beteg könnyebben esik áldozatául az emésztési panaszokat okozó káros baktériumoknak, sőt a nagyon súlyos állapotot okozó CLOSTRIDIUM DIFFICILE fertőzés valószínűsége is megnő.

5. Antidepresszánsokat sem kell feltétlenül egy életen át szedni
A modern antidepresszánsok újabb és újabb generációit széles körben rendelik a pácienseknek, az esetek igen jelentős részében indokolatlanul. Ezen készítmények esetében is megfigyelhető, hogy a betegek „rajtafelejtődnek” a gyógyszereken. Az antidepresszánsok a központi idegrendszer ingerület-átviteli folyamatába avatkoznak be, és éppen ezért nem véletlen, hogy igen sok mellékhatás és nem kívánt kölcsönhatás fordul elő a velük együtt szedett gyógyszerekkel.
Az emberek többségének életében előfordul depressziós epizód, ez azonban nem teszi szükségessé azt, hogy élethosszig tartóan kapják a depresszió ellen ható készítményeket.

6. Bizonyos mértékű hozzászokás, függőség alakulhat ki egyebek közt
- a nem kábító fájdalomcsillapítókkal,
- görcsoldókkal,
- reuma elleni szerekkel,
- a véralvadásgátlókkal,
- antiepileptikumokkal,
- migrén elleni szerekkel,
- Parkinson kór elleni hatóanyagokkal,
- pajzsmirigyre ható készítményekkel,
- potencianövelőkkel,
- prosztata hypetrtrophia elleni szerekkel is.

A gyógyszerfüggőség alapja: a tünetektől való félelem

Magas vérnyomás és koleszterinszint - miért nem szedik a betegek rendesen a felírt gyógyszereket?
Napjainkban nagyon nagy irodalma van a gyógyszerekkel kapcsolatos compliance-nak, adherence-nek, a terápia hűséget befolyásoló tényezők vizsgálatának. A páciensek főként azokat a gyógyszereket hajlamosak abbahagyni, amelyek szedésétől rosszabbul érzik magukat, mint anélkül.

Ez jellemző például a magas vérnyomás elleni különböző készítményekre, mert a fokozatosan kialakuló néma gyilkos évekig nem okoz tényleges panaszokat. Ilyenkor a vérnyomás gyógyszerekkel történő normalizálása a páciens életminőségét kifejezetten ronthatja szédüléssel, álmossággal, potenciazavarral. Nem véletlen, hogy a koleszterinszint csökkentők szedését egy éven belül a betegek döntő többsége elhagyja, mert a magas koleszterinszint sokáig szintén nem okoz panaszokat, az ellenük ható készítményeknek pedig bőven vannak mellékhatásaik.

Inzulinosok, vérzékenyek, anginások, asztmások - függőségük jobban érthető
A betegek terápia hűsége jóval jobb azon gyógyszercsoportokba tartozó készítményeknél, amelyeket kellemetlen, ijesztő panaszok megelőzésére, kivédésére, megszüntetésére alkalmaznak. Az inzulint kapó cukorbetegek, a vérzékenységben szenvedők, az egyszer már anginás rohamot elszenvedők, az asztmások, COPD-s betegek érthető módon függővé válnak a számukra életet jelentő készítményektől. Ők azok, akik törekszenek a biztonsági tartalékok felhalmozására is.

Gyógyszerek, amelyek nem okoznak függőséget
Kissé leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a gyógyszerfüggőség kialakulásának valószínűsége arányos a terápia hűségre való hajlam mértékével. Így tekintve, szinte egyszerűbb maghatározni azokat a gyógyszercsoportokat, amelyek nem hajlamosítanak hozzászokás, gyógyszerfüggőség kialakulására.

Ide sorolhatók azok a medicinák, amelyeket rövid ideig kapnak a betegek, például:
- antibiotikumok,
- vírus elleni készítmények,
- röntgen kontrasztanyagok,
- oltóanyagok,
- általános érzéstelenítők,
- malária gyógyszerek,
- női ciklusra ható gyógyszercsoportok.

Szintén nem alakul ki függőség a nagyon sok, kellemetlen mellékhatást okozó gyógyszerektől, mint például daganatok kezelésére használt kemoterápiás szerek, fogamzásgátló és hasonlók.

Szerző: dr. Matejka Zsuzsanna gyógyszerész
Fotó: Pixabay