Mire kell kiemelt figyelmet fordítani a nyugdíjba vonulás előtti időszakban? Mely dokumentumokra van szükség az igényléshez? Hogyan történik a nyugdíjszámítás? Nyugdíj-kisokos 2018. Nyugdíjszakértőként sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy mire kell kiemelt figyelmet fordítani a nyugdíjba vonulás előtti időszakban? Nagyon fontos, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy amit az életünk során a munkáltatónktól kapunk: munkaszerződés, bérjegyzék, M30-as igazolás, társadalombiztosítási Igazolvány, stb, kortól függetlenül nem öt évig, hanem azt az idők végezetéig meg kell őrizni!

Nyugdíjszámítás a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint

A nyugdíj igénylés során az igénylőt terheli, hogy bizonyítsa egykori munkáltatói igazolással, hogy mettől meddig milyen jogviszony keretében volt foglalkoztatva, és hogy milyen keresetet, illetve egyéb nyugdíjjárulék-levonást terhelő keresete volt.



Amennyiben az igénylő munkakönyvvel, katonakönyvvel, nappali tagozatos egyetemi /főiskolai indexszel és oklevéllel rendelkezik, a nyugdíjigénylés során ezt eredetiben, illetve hiteles másolatban mellékelve csatolni kell a benyújtott igényhez. A szolgálati idő megállapításnál (adategyeztetésnél) vagy a nyugdíjigénylés során ezeknek az okiratoknak kiemelkedően jelentős szerepük van.

Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?

• a ledolgozott évek számától - ezt nevezzük az elismert szolgálati időnek
• a nyugdíjjárulék-köteles kereseteinktől

Az öregségi, illetve egyéb saját jogú nyugellátás megállapításakor nem az utolsó 5 év átlagkeresetét veszik figyelembe, hanem 1988-tól a nyugdíjbavonulás napjáig szerzett jövedelmet - ez szolgál a leendő összegű nyugdíj számítása alapjául.

A jelenleg érvényes jogszabály értelmében az alábbiak szerint történik, az öregségi nyugdíj kiszámítása:

1. Életünk során szerzett és határozatban elismert naptári napok számát, illetve a megállapított szolgálati időt elosztjuk 365-tel és akkor megkapjuk, hány teljes évet dolgoztunk. (Csak az egész év vehető figyelembe, a töredék napok nem számítanak!)
2. 1988-től a nyugdíjigénylés előtti napig szerzett jövedelmet/keresetet minden járuléktól és adóktól mentesíteni, úgynevezett „nettósítani” kell
3. A nettó kereseteket egy valorizációs szorzóval kell felszorozni (valorizációs szorzó: a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet a megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani). A valorizált kereseti adatokat össze kell adni és azt el kell elosztani az összes szolgálati idő napjának a számával
4. Az így kapott nettó átlagkeresetet megszorozzuk 365 nappal, ez az eredmény az éves átlagkeresetet, amit elosztunk 12-vel és így megkapjuk a havi életpálya-keresetet
5. Amennyiben a havi nettó életpálya-kereset a 372.000 Ft-ot meghaladja, úgy „degresszálni” kell, vagyis ebben az esetben csak kereseti részek kerülnek csak figyelembe vételre

Valorizáció:
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

Mi az a degresszálás?
Degresszió: A nyugdíjjárulék-alapként szolgáló keresetekből meghatározott havi átlagkereset - törvényi rendelkezésen alapuló -, korlátozott beszámítása a nyugdíjalapba. A korlátozás átlagkereseti sávok szerint eltérő. Meghatározott összeghatárig az átlagkereset teljes100 százalékos összegét, e felett pedig csökkentett mértékét veszik figyelembe.

Nyugdíjjárulék és járulékplafon
1988. évtől 2012-ig járulékplafon táblázat szerint kerül figyelembevételre minden egyes nyugdíj-megállapítás. 2013. január 1-től nincs járulékplafon, tehát mindenki a keresetének megfelelően fizeti a járulékot. Felső jövedelem és járulékplafon nincs, mindenkinek egységesen 10% nyugdíjjárulékot kell fizetnie a jövedelme után. Nyugdíjjárulék plafon táblázat megtekinthető itt »

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ
Egy adott naptári évre vonatkozóan törvényben meghatározott összeg, amelyet meghaladó jövedelem után a biztosított nyugdíjjárulék megfizetésére nem köteles.

Nyugdíjösszeg-kalkuláció
Természetesen amennyiben rendelkezik szolgálati idő megállapító vagy adategyeztető határozattal, az onyf.hu oldalon található nyugdíj kalkulátoron próbaszámítást lehet végezni, ami irányadó lehet, de nem lehet alapul venni, hiszen az ott kapott „kalkulált” nyugdíjösszeg csupán iránymutatásul szolgál.

Kinek mikor a legelőnyösebb nyugdíjba vonulni?
Minden embernek saját életpályája van. A legmegfelelőbb válasz arra a kérdésre, hogy mikor előnyösebb számára a nyugdíjba vonulás, azt csak szakember tudja megmondani, hiszen számos tényező befolyásolja. Amennyiben önben ilyen, vagy hasonló nyugdíjazással kapcsolatos kérdés felmerül, javaslom, kérjen tanácsot hozzáértő szakembertől! Hiszen nem mindegy, hogy hány ledolgozott (és elismert) év után dönt úgy, hogy nyugdíjat igényel, és nem mindegy, hogy mekkora összegű ellátásban részesül ezután.

Olvasd el ezt is:
Nők korkedvezményes nyugdíja 2018 »

És egy jó tanács minden nyugdíjasnak
Remélem, hogy a cikk megjelenéséig minden érintett kézhez kapta az Erzsébet utalványt, vagy, ha ez valamilyen okból nem történt meg, szíveskedjenek 2018.május 31-ig ezt írásban jelezni a következő címen: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139. Budapest Váci út 73. A borítékon tüntesse fel a folyósítási törzsszámát!)

Szerző: Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő
Fotó: Nagyszülők Lapja