A családjogi törvényünk a szülői felügyelet témakörében tárgyalja többek között a szülői felügyelet tartalmát, a különélő szülő jogait, a kapcsolattartást, a gyermek elhelyezésének szempontjait, a jogellenes gyermekelvitel eseteit, végül a felügyelet megszüntetését és szünetelését.
Jelen cikk ezen tág témakör első részével, a szülői felügyelet tartalmi elemeivel foglalkozik.
Szülői felügyelet, gyámság
A családjogi törvénykönyv deklarálja, hogy a kiskorú gyermek, vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. Tehát a szülő-gyermek viszonyt alapvetően a vérszerinti kapcsolat alapozza meg, ám ez a kötelék kialakulhat jogszabály alapján is úgy, mint az örökbefogadás esetében.
A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A gyermek érdeke -amelynek elsődlegességének szelleme az egész törvényt áthatja-, a gyermek értelmi, testi és erkölcsi fejlődését jelenti. A felügyelet megfelelő gyakorlása körébe tartozik az is, amely a gyakorlatban sajnos nem mindig valósul meg, hogy bizony a szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában levő gyermek az őt érintő kérdések tekintetében véleményt nyilváníthasson.
Mit tartalmaz a szülői felügyelet?
A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, akkor is, ha már nem élnek együtt. A szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben, ha a szülők nem tudnak egyetérteni, akkor a gyámhatóság dönt. No de mik is tartoznak a szülői felügyeleti jogosítványokba?
- a kiskorú gyermek gondozása, nevelése,
- a kiskorú gyermek vagyonának kezelése
- a szülő törvényes képviseletének joga és kötelezettsége, és végül
- gyámnevezés és a gyámságból való kizárás.
A kiskorú gyermek gondozása, nevelése:
Íme néhány tény, amelyet érdemes tudnia mind a szülőnek, mind a gyermeknek a nevelés-gondozás témakörében:
- a magyar törvények értelmében a szülők kötelessége, hogy „a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék”.
- a gyermek köteles a szülei iránt tisztelettel viseltetni.
- a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat elhagyhatja a gyámhatóság engedélyével, ha az fontos okból érdekében áll. Ennek keretében a hatóság vizsgálja, hogy a kiskorú lakhatása és tartása biztosítva van-e.
- a szülőknek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása kell.
- a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölése tárgyában felmerült vitában a gyámhatóság dönt.
- a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény rendelkezései alapján a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a szülei neveljék. Az Egyezmény (és a hazai szabályozás is) kimondja, hogy a gyermeknek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. Az Egyezmény hangsúlyozza továbbá, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie.
A kiskorú gyermek vagyonának kezelése:
A szülő kötelessége, hogy a gyermek minden olyan vagyonát kezelje, amely nincs kivéve a kezelése alól. Amennyiben a gyermek szempontjából előnyösebb, úgy a gyámhatóság megteheti, hogy csak az egyik szülőt jelöli ki a gyermek vagyonának kezelésével. Amennyiben a gyámhatóság úgy észleli, hogy a szülők a vagyonkezelés törvényi kötelezettségeit nem teljesítik, úgy a vagyonkezelést felügyelete alá vonhatja. A 14. életévét betöltött gyermek a munkájával szerzett keresményével maga rendelkezhet. Ugyan így, nem tartozik a szülői kezelés alá az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. Az a gyermek, akinek saját keresménye van és a szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez köteles hozzájárulni.
A szülő törvényes képviseletének joga és kötelezettsége:
A szülő kötelezettsége, hogy gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. Az egyik szülő a másik nevében akkor járhat el, ha közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adnak egymásnak. Fontos, hogy a szülő nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben, mint ellenérdekű felek szerepelnek.
A 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet sorolja fel azon ügyeket, amely jognyilatkozatok megtételére a szülő jogosult ugyan, de csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes; ezek például: gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződés, gyermeket megillető tartásról való lemondás, gyermek ingatlan tulajdonának átruházása/megterhelése, gyermeket megillető üzletrészt érintő jogügylet, a gyermek személyes tulajdonát az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügylet esetében. A szülőket nem illeti meg a képviselet joga az olyan személyes jellegű nyilatkozatok megtételében, mint a végrendelkezés, házasságkötés.
A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás:
A szülőt megilleti az a jog, hogy halála esetére gyermekének gyámot nevezzen, vagy zárjon ki. A szülőnek ez a rendelkezése kötelező a gyámhatóságra nézve. Abban az esetben, ha a kiskorú gyermek mindkét szülőt elveszíti, úgy a gyámhatóság hivatalból gyámot rendel. A kiskorú gyermek legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak bejelenteni, ha a kiskorú részére a gyám rendelésének törvényes feltételei állnak fenn.
Fotó: Freedigitalphotos.net
