Mi tegyen az az idős személy, aki végrendelkezni szeretne ugyan, de már nem lát igazán jól. Mennyiben számít-e, hogy gyenge látása miatt már el sem tudja olvasni a végrendelet szövegét, esetleg alá sem tudja írni azt? Egy közeli családtag megírhatja-e helyette a végrendeletet otthon? Jogász válaszol. "Kedves Ügyvédnő! Eljött az ideje annak, hogy nagymamám végrendeletet tegyen, ám fontosnak tartom elmondani, hogy idős korára tekintettel már szinte alig lát. Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ennek kihatása van arra, hogy milyen végrendeletet tehet? Ha szóban elmondja a végrendeletet, leírhatom én helyette, és elég, ha csak aláírja, vagy közjegyző előtt kell végrendeletet tennie? Hogyan érvényes? Sz. Júlia, Budapest.”

A törvény úgy szól, hogy „aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet”.

Közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet - mi a különbség?

A közvégrendelet az a végrendelet, amelyet közjegyző előtt tesz a végrendelkező. Nem összekeverendő azzal a végrendelkezéssel, amikor valaki a saját írásbeli magánvégrendeletét csak nyilvántartásba vétel végett adja le a közjegyzőnél, mert az nem ugyanaz. Közvégrendelet tételekor az okirat érvényességi feltételeire a közjegyző ügyel. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XLI törvény tartalmazza.

A végrendelkezőnek személyesen kell megjelennie a közjegyző előtt. A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését követő 72 órán belül. A nyilvántartás a végintézkedő nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

Mi a teendő, ha a végrendelkező nem lát vagy nem lát jól?
Amennyiben gyanú merül fel a tekintetben, hogy a végintézkedés megtételekor olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban volt a végrendelkező, akkor vizsgálódni kell. A bíróság az ilyen esetekben bizonyítást folytat le, hogy megtudja, a végrendelkező vak volt (tehát tejesen kizárt, hogy el tudta volna olvasni vagy alá tudta volna írni a végrendeletet) vagy netán csak látáscsökkenésben szenvedett. Ugyanis bizonyos fokú látáscsökkenés még lehetővé teszi azt, hogy a végrendelkező maga végrendelkezzen, azaz írásbeli magánvégrendeletet tegyen (amelyet maga is írhat vagy mással is írathat).

Azonban ha az bizonyosodik be, hogy a végrendelkező a végrendelet szövegét nem tudta elolvasni, vagy nevének aláírására egyébként képtelen volt, akkor az az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen. A biztos tehát az, ha minden ilyen vagy ehhez hasonló esetben közjegyzőhöz fordul a végrendelkezni kívánó.

Hozzátartozó jelenléte végrendelkezéskor - fontos szabály
Fontos szabály, hogy nem lehet közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának vagy élettársának a hozzátartozója, gyámja, gondnoka. Érvénytelen továbbá az a juttatás is, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója javára szól. Közreműködő személynek minősül például a közvégrendelet leírója.

Amennyiben olyan közjegyző előtt teszünk közvégrendeltet, aki hozzátartozó, úgy az egész végrendelet érvénytelen lesz.
A 2013. évi V törvény (Polgári Törvénykönyv) értelmében bíróság előtt már nem lehet közvégrendeletet tenni.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay