Rendkívül magas tápanyagtartalma és sokféle lekészítési módja ellenére kevesen fogyasztják ezt a csodás leveles zöldséget.

A spenótról van szó, amit a legtöbben csupán a belőle készült főzelékkel azonosítanak, pedig a zöldségek királya: jóval több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint más zöldségek. Milyen jótékony egészségügyi hatásokkal bír a spenót, és milyen módon illeszthetjük be étrendünkbe még akkor is, ha nem kimondottan szeretjük?

A zöldségfélék a világ legegészségesebb élelmiszerei közé tartoznak, az átlagember azonban az ajánlott napi mennyiség töredékét fogyasztja belőlük, holott alapvető vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és rostokat biztosítanak a szervezetünk számára, támogatva többek közt a keringést, a szívünk egészségét, az agyműködést és az emésztést. A zöldségek közül a spenót kiemelten előnyös hatással van szervezetünkre, ezért - még ha kevésbé is kedveljük - keressünk kedvünkre való recepteket és próbáljuk meg beiktatni étrendünkbe ezt a zöld leveles finomságot!

 

„Mit tud” a spenót?

Igazi vitaminbomba: gazdag folsavban, A-, K- és C-vitaminban is. Kiemelkedően magas antioxidáns-tartalma segít megvédeni a szervezetet a krónikus betegségekkel szemben (rák, szívbetegség, 2-es típusú cukorbetegség). A spenótban lévő egyik antioxidáns kulcsfontosságú a szem egészségének támogatásában, segíthet megelőzni az időskori makuladegenerációt, amely az idősek körében a látásvesztés egyik fő oka. 
Támogatja az egészséges agyműködést (egy tanulmány szerint a napi rendszerességgel leveles zöldséget fogyasztók 10 évvel fiatalabb társaik kognitív képességeivel rendelkeznek), az általános egészséget, és hozzájárul az öregedés lassításához. 

 

Ha nem szeretjük a spenótot - Nem csak a főzelék létezik!

Ne aggódjunk: a spenót zöld leveleit talán a legkönnyebb belecsempészni az étrendünkbe. Használhatjuk fagyasztott változatát, vagy a teljesen ízmentes bébispenótot is.
Keverhetjük turmixokba, főzhetjük levesekbe, tésztaételekbe, tojásrántottába, gyakorlatilag észre sem fogjuk venni a jelenlétét. A kreatívabbak készíthetnek belőle omlettet, rakott ételt vagy spenótos palacsintát is.

 

Fő a változatosság!

Természetesen étrendünk legyen változatos, tehát más zöldségféléket is fogyasszunk, így biztosítva a vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szélesebb skáláját, és a bélrendszer egészségét, ami végeredményben összefügg az egészségesebb mikrobiommal és az immunrendszerrel. 

Ne feledjük, hogy a keményítőtartalmú zöldségek (csicseriborsó, bab, borsó, burgonya és az édesburgonya) elsődlegesen szénhidrátforrásként szolgálnak, és törekedjünk arra, hogy nagyjából kétszer annyi nem keményítőtartalmú zöldséget fogyasszunk (brokkoli, cukkini, uborka, spárga, zeller, paprika, paradicsom), mint keményítőtartalmút.
 

A spenótot már kora tavaszi veteményezéssel, könnyedén megtermeszthetjük mi magunk is, akár a kiskertben, akár a balkonon vagy a magaságyásban.

 

Via
Forrás: Freepik