Aki még nem döntött a számára megfelelő időzítésről, most tájékozódhat a nyugdíjszámítást érintő változásokkal kapcsolatban. Számtalan nyugdíj előtt álló teszi fel naponta azt a kérdést, hogy érdemes-e a jelenlegi aktuális nyugdíjszorzókkal kérni a nyugdíj megállapítását, vagy jobban jár, ha megvárja a 2024-ben megjelenő nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs szorzókat.





Kik élhetnek a választás lehetőségével?
Elsősorban azok választhatnak, aki 1958-ban vagy azt megelőzően születtek, így ők öregségi nyugdíjra váltak jogosulttá, illetve kizárólag Magyarországon dolgoztak, és rendelkeznek a rész- illetve teljes öregségi nyugdíj megállapításához szükséges 15, illetve 20 év elismert szolgálati idővel. Választhatnak továbbá azok a hölgyek, akik 2023. 12. 31-ig rendelkeznek a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, és 32 év keresőtevékenységgel. A nők kedvezményes (40 év után járó) öregségi nyugdíjához tehát ennek a két feltételnek a nyugdíjigénylés napján egyidejűleg kell teljesülnie; ha csak az egyik feltétel teljesül, az ellátás nem kerül megállapításra.
Akik külföldön dolgoztak, azoknak nem előírás az önálló 15, illetve 20 év magyar szolgálati idő megléte, mivel a külföldön szerzett szolgálati idő beszámításával szereznek nyugdíjjogosultságot.

Nyugdíjszámítás 2023-ig
2023-ban a nyugdíjszámításhoz szükséges éves valorizációs szorzószámok 2023. 12. 31-ig érvényesek. Jó tudni, hogy a 2023-ban nyugdíjba vonulók esetén a nyugdíj összegszerű megállapításánál a 2021-es, illetve az azt megelőző évek átlagkereseteit veszik figyelembe és igazítják a 2022-es év kereseti szintjéhez. Mivel a tavalyi évben 17,5%-kal nőttek a nemzetgazdasági átlag keresetek, ezért a valorizációs szorzó 2021-ben 1,175 lett.
Ezt követte novemberben a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat érintő, januárra visszamenőleges hatályú 3, 1%-os emelés, amely így a 18,5 %-os inflációhoz igazodott.

Mi várható 2024-től?
2024-évben tehát a 2023. évi átlagkereset-növekedés a mérvadó, amelyre hatással van többek közt a minimálbér növekedése is, ami év végén bruttó 232.000.- Ft-ról 266.800.- Ft-ra, míg a garantált bérminimum 296.000.- Ft-ról 326.000.- Ft-ra nőtt.
A minimálbér így 15%-kal, míg a garantált bérminimum 10%-kal emelkedett.
A jövő évi valorizációs szorzók tehát az idei év átlagkereset-növekedéshez igazodnak, így a várható jövő évi valorizációs szorzó mértéke nagyságrendileg 13,9% lehet.

Mire számíthat, aki mégis az idei nyugdíjba vonulást választja?
Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az érvényes jogszabályok alapján amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, úgy maximum 6 hónapra visszamenőleg igényelhető a nyugdíj vagy a nyugdíjszerű ellátás.
Ez azt jelenti, hogy ha például valaki 2024. március végén az új nyugdíjszorzók megjelenését követően úgy dönt, hogy 2023. októberétől visszamenőlegesen igényli az ellátást, akkor három havi nyugellátást egy összegben kap, amennyiben a munkabéréből levonásra kerültek a társadalombiztosítási és egyéb járulékok.
A nyugdíjmegállapító határozat, illetve a nyugdíjas igazolványon szereplő törzsszám munkáltató felé történő bemutatását követően visszaigényelhető valamennyi befizetett járulék egy összegben.
Ebben az esetben a a nyugdíjba vonuló részére folyósításra kerül háromhavi nyugellátás, illetve az ehhez kapcsolódóan levont és visszaigényelt járulékok, valamint részesül a 2024. év januári 6%-os nyugdíjemelésében és a február hónapban esedékes 13. havi nyugdíjban is.
Ezzel szemben az a nyugdíjas, aki 2024. január elsejétől kéri a nyugdíja megállapítását, nem részesülhet a 6%-os nyugdíjemelésben és 13. havi nyugdíjban sem.

Amire még figyelnünk kell
A nyugdíjba vonuláshoz továbbra sem kell megszüntetni az igénylő munkaviszonyát. Ha valaki nyugdíjasként a munkaviszony megtartása mellett dönt, úgy a munkabérét járuléklevonás nem terheli, kizárólag a 15% SZJA. Ebben az esetben a munkáltató is mentesül a közterhek megfizetésétől. (A közszférában egyes munkaviszonyok esetén azonban a nyugdíjmegállapítás elégedhetetlen feltétele lehet a biztosítási jogviszony megszüntetése!)
A nyugdíjmegállapításhoz nélkülözhetetlen az adategyeztetési eljárás lefolytatása, amelynek eredményeként a nyugdíjmegállapító szerv határozatban ismeri el a nyugdíj előtt állóra vonatkozó szolgálati időt, és 1988-tól azokat a kereseti adatokat, amelyek alapján a nyugdíj összegszerű megállapítása történik.
A nyugdíjmegállapításhoz kapcsolódó eljárás során a szolgálati idő, illetve az éves keresetek igazolása minden esetben a nyugdíjigénylőt terheli.

A döntés életre szól!
Javasolt az adategyeztetés eredményeként született határozat tartalmának helyességét minden esetben részletesen ellenőrizni, és nem csak az elismert szolgálati időt, hanem 1988-tól az éves kereseti adatokat is, mivel ettől, illetve a valorizációs szorzóktól függ a megállapított nyugellátás összege.
Amennyiben szeretné tudni nyugdíja várható összegét, úgy azt előzetesen ki lehet számolni az adategyeztető határozat alapján az idei és a majdani, jövő évben megjelenő szorzókkal. Így Ön az előzetes nyugdíjszámítást követően megfontoltan tud dönteni arról, hogy melyik időponttól kérje a nyugdíja megállapítását.
Érdemes szakember segítségét kérni, ha az ügyére vonatkozó kérdések merülnek fel, vagy szeretné tudni, várhatóan milyen összegű nyugdíjra számíthat, illetve abban az esetben is, ha nem ért egyet a megállapított nyugdíja összegével. Mivel nincs két egyforma ember, életpálya, úgy nem létezik két egyforma nyugdíj sem, ezért érdemes a nyugdíjba vonulás időpontját megfontolni, hiszen ez egy életre szóló, végleges döntés.



Szerző: Szatmáry Tünde Katalin

Fotó: Freepik