Egy korábbi tévedés miatt sokan a tojásra, mint kerülendő, a koleszterinszintet növelő élelmiszerre gondolnak, holott a tojás a mai, modern étkezési és élelmezési szakemberek szerint egy valóságos szuperétel! Miért kell a tojást a mindennapos étrendünkbe beiktatni? És miért számít a tojás kincsesbányának a szervezet számára? Napi 3 tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada fedezhető! A tojás tehát maga az élet, valóságos ételcsoda – összegzi véleményét a Tojásszövetség az évtizedekkel korábban elterjedt tévedéssel kapcsolatban.

Tények és tévhitek a koleszterinről

Már az is alapvető téveszme, hogy a koleszterin rossz. Koleszterin nélkül ugyanis az emberi szervezet egyáltalán nem is létezne, olyannyira szüksége van rá, hogy ha kívülről, az állati eredetű táplálékból nem jut hozzá, szükségletét képes saját maga is megtermelni. A koleszterinnek két fő típusa van: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és a magas sűrűségű lipoprotein (HDL). Előbbit gyakran „rossz”, míg utóbbit „jó” koleszterinnek is nevezik. Számos élelmiszer tartalmaz koleszterint – többek között a tojás és a máj is –, azonban az élelmiszerekben jelenlévő élelmi koleszterin a legtöbb esetben nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, szemben az elfogyasztott zsír fajtájával és mennyiségével. Az élelmi zsír lehet telített vagy telítetlen. A káros koleszterinszint növekedésében pedig a telített zsírok és a transzzsírok szerepe a kiemelkedő, ezzel szemben a telítetlen zsírok, mint például a tojásban található zsírsavak kétharmada, éppenhogy csökkentik a vér koleszterinszintjét.

- A tojásban található koleszterin szerepe rendkívül fontos, a máj ugyanis a koleszterinmolekula átalakításával termeli az epesavat, amely jelentős funkciót tölt be az emésztésben, az emésztőrendszer szerveinek működésében, a zsírok és zsíroldékony anyagok forgalmában, a már fölöslegben maradó koleszterin eltávolításában, az egészség megőrzésében és a szervezet fiziko-kémiai védekezésében – állítja Dr. Csiki Zoltán, egyetemi docens, belgyógyász, gasztroenterológus, immunológus, klinikai farmakológus szakorvos.

– Mindezen feladataikat az epesavak viszont csak akkor tudják jól ellátni, ha étkezésünk kellő mennyiségű (de nem túlzó) zsírtartalmával elérjük az epe(hólyag) tökéletes kiürülését reggel és lehetőleg még egyszer, késő délután.”

Mi a tojással kapcsolatos, évtizede tartó tévedés oka?

- 1984-ben az Egyesült Államokban az egyes számú hírmagazin márciusi száma – TIME – a következő címlappal jelent meg. A címlapon két tükörtojás, alatta szomorú száj szalonnából, hatalmas betűkkel a cím: Koleszterin – és egy rossz hír! A hosszú cikk tudományos adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy a tojás koleszterintartalma a felelős a szív és érrendszeri halálozásokért. A magazin egyik legismertebb száma futótűzként járta be az egész világot, a hír bombaként robbant és a tojásnak „befellegzett”. Legalább is egészen addig, míg 15 évvel később, 1999. szeptember 6-án ugyanez a TIME magazin egy ellenkező címlappal jelent meg: tükörtojás szemek és mosolygó dinnyeszelet száj, mellette a cím: Koleszterin – van egy jó hírünk. És egy újabb értekezés arról, hogy félreértés történt, minden, amit eddig állítottak, téves. Ám a tojás alapvető megítélése a mai napig a több mint 30 évvel ezelőtti cikk hullámverését szenvedi – mondja Prof. Dr. Sütő Zoltán, a Kaposvári Egyetem tanára.

Napi 3 tojásnak megfelelő zsírmennyiség szükséges az emésztőrendszer jó működéséhez
A Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 2016-ban több mint 300 fogyasztót kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a tojásról. A válaszadók háromnegyede szerint a tojás alapvetően egészséges, de minden 5. ember úgy gondolja, hogy csak kis mennyiségben. Ami még meglepőbb, hogy az emberek 47%-a, azaz majdnem a fele úgy tartja, hogy heti 1-2, de maximum napi 1 tojás fogyasztása ajánlott. A valóság ezzel szemben az, hogy napi 3 tojásnak megfelelő zsírmennyiség szükséges az emésztőrendszer megfelelő működéséhez, a Tojásszövetség ezért évek óta arra törekszik, hogy a tojást övező számos tévhitet eloszlassa az emberek fejében.

Tojás - miért hívják szuperételnek?

A tojás már ősidők óta a humán táplálkozás egyik legszervesebb részét képezi, tápanyag-összetétele valóságos kincsesbánya a szervezetnek.

• Igazi szuperétel: biológiai értéke 100, az anyatejével azonos.
• 40 féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is.
• 18 féle aminosavat, amiből 9 esszenciális.
• Egy fehérje- (6-6,7 gr/tojás) és egy vitamin bomba (A, D, E, B1, B2, B5/pantoténsav, B6, B9/folsav, B12-vitamin).
• Mikroelemben rendkívül gazdag (Fe, Zn, Cu, Mg, J, Se, Ca, P, K).
• Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat.
• D-vitamin tartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. Maga a D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin.

Ezért ajánlott a tojás fogyókúrázóknak különösen
- Az is ismert tény, hogy a magasabb fehérjetartalmú ételek fokozzák a jóllakottságérzést. – mondja Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. – Kutatók ezért azt vizsgálták, hogy a tojásfogyasztás befolyásolja-e az energiabevitelünket, és úgy találták, hogy akik tojást reggeliznek, általában kevesebb energiát visznek be a nap további részében. Arra is rámutattak, hogy a fogyókúrázóknál hasznos lehet tojást, vagy abból készült ételt reggelizni, mivel az azonos kalóriatartalmú étrendekhez hasonlítva hosszabb távon (legalább nyolc hét) több súlyfelesleget adhatnak le. Az egészséges étrend részeként  javasolt a tojás rendszeres fogyasztása, de mint mindenből, ebből is a mértékletesség ajánlott.

Magyar tojás vagy import tojás – melyiket vegyük?

A tojás pozitív élettani hatásainak tudatosítása mellett a Tojásszövetség elkötelezett amellett, hogy az olcsó, bizonytalan eredetű, sok esetben követhetetlen import tojásokkal szemben támogassa a hazai tojástermelőket és felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy válasszák a magyar tojást. A legtöbb import tojás származása nem ismert, ez pedig súlyos probléma mind egészségügyi, élelmiszerbiztonsági, mind nyomonkövetési szempontból.

- Alapvető probléma, hogy semmit nem tudunk ezen tojásokról. Nem ismerjük, hogy hány napos, mikor tojta a tyúk, az adott országnak milyen az állatgészségügyi ellenőrzése. Nem tudjuk nyomon követni. A magyar állategészségügyi szolgálatban és az ellenőrzésekben maximálisan meg lehet bízni, s ezt ismerjük is. A magyar tojásról 90%-ban elmondható, hogy amit az egyik nap megtojt a tyúk, másnap csomagolva lesz és a harmadnap már ott van a boltok pultjain. Egy sokat utaztatott uniós tojásról mind ez nem mondható el. A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb és igen jelentős számú hazai munkahelyet tart meg – hangsúlyozta Végh László, a Tojásszövetség elnöke.

Forrás: Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége
Fotó: Pixabay